Helvécia bemutatása

Helvécia község Bács-Kiskun megye Kecskeméti kistérségében, Kecskeméttől délnyugati irányban, 7 km-re, az M5-ös autópályától 3 km-re, az 52-es és 54-es utak közelében, a Homokhátság részeként. Jellegzetessége, hogy Szeged és Budapest egyaránt 80 km-re található a településtől.
A honfoglalás kora előtt szarmaták éltek területén, feltételezik, hogy az avar birodalom központja valahol a környékén lehetett. Helvécia a török hódoltságban és utána Ballóság pusztája volt. Lakosai beköltöztek Kecskemétre, de megtartották tanyasi birtokaikat, mely segítette a tanyarendszer kialakulását.

Nevét Wéber Ede, svájci tanártól kapta, ő alapította azt. Helvécia története nem mondható el a filoxéra-vész nélkül, hiszen a kipusztult történelmi borvidékek ültetvényei helyett a homokos talajok léptek elő, mint elsőszámú szőlőtelepítési lehetőség.
Wéber Balatonfüreden dolgozott, majd 1892-ben, amikor már 501-en éltek itt a szőlőművelésből, balaton-felvidéki betelepülők, a végakaratának engedelmeskedve a kétezer holdas birtok Helvéciává lett. Három évvel később vasútvonalat kapott, melyet 2007-ben szüntettek meg.

Helvécián létesítettek először köztemetőt, az első világháború után, mely egyben Kecskemét köztemetője is volt. Ebben a háborúban esett el Wéber Aladár is, az alapító fia.
A két világháború között már közel kétezren laktak a településen, a háború után pedig vasúti összeköttetése lett a megyeszékhellyel.
1952-ben függetlenedett a település Kecskeméttől, majd 9 év múlva bevezették a villamos áramot, ettől kezdve a népességszám dinamikusan emelkedni kezdett. A rendszerváltás idején Matkót visszacsatolták Kecskeméthez, a lakosok kérésére.

Helvécia tipikusan mezőgazdasági település, mely érdekessége, hogy két része van: Helvécia-Ófalu és az Újfalu, vagy más nevén a Szabó Sándor-telep, ami korábban állami gazdaségi lakótelep volt.

Látnivalói közül kiemeljük Bagolyvár kastélyt, a Bocsák házat és a Katolikus Tempomot.
Helvécia partnertelepülései: a romániai Csíkkarcfalva, a szerbiai Versec, a svájci Sirnach, és a szlovákiai Zétény.

Forrás: Alföld Szíve Portál