vissza | nyomtatás
Solt kiállítóhelyei
Solt (németül: Scholt) város Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai kistérségben.
A Duna folyam középfolyásának bal partján elterülő solti lapályon fekszik, észak-déli irányban. Apostag, Dunaegyháza, Dunaföldvár, Bölcske, Harta, Dunatetétlen, Fülöpszállás, Szabadszállás és Újsolt közelében.
Területe földtanilag a föld legfiatalabb hegységrendszerébe, az eurázsiai hegységrendszerbe illeszkedik. A települést sík területek és alacsony dombok veszik körül.
Tanyavilága kinyúlik kelet felé. Északnyugati részén erdős, gyümölcsfákkal, szőlővel borított domb emelkedik ki, a Szőlőhegy.
Felszínének kialakulásában a levantei ópleisztocén süllyedék játszott jelentős szerepet, mint az ősi Duna első erózióbázisa. Domborzata alföldi viszonylatban változatosnak mondható.
Története
Árpád fiának, a fejedelmi méltóságot is betöltött Soltnak a nevét őrzi. Az egykori Solt-szék – amelynek 1950-ig központja volt – a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye nevében is élt. Solt fontos átkelőhely volt, melynek védelmére a Rákóczi-szabadságharc alatt sáncot is emeltek itt a kurucok. Az 1930-as években felépült Duna-hidat a második világháborúban felrobbantották a német csapatok; az 50-es években épült fel a jelenlegi híd. Határában az Alföld hajdani löszfelszínének két tanúhegye maradt meg, a Solti-halom (125 m) és a Tétel-halom (114 m).
A névadóról
Árpád fejedelem öt fia közül ő volt a legfiatalabb, de mégis korán jutott árvaságra. Legidősebb fivére Levente a Honfoglalást biztosítva esett el az Aldunánál (895). 907 júliusában a Magyarországra támadó IV. (Gyermek) Lajos keleti frank király kétszeres túlerőben levő csapatait állította meg Árpád fejedelem Pozsonynál . A 3-tól 7-ig tartó Pozsonyi csataban a tyumeneket / töményeket (1 tömény = Kb. 10000 lovas íjász) a három idősebb testvér és Árpád vezette. A csata végeztével megsemmisítő vereséget mértek a németekre. Meghalt a még élő legidősebb fejedelemfi Tarhacsi, aztán Üllő / Jelek, és Jutas/Jutocsa is. Nemsokkal ezután nehéz sebesülése miatt Árpád is követte fiait.
Nevezetességei
Római katolikus templom: 1776-ban barokk stílusban épült
Evangélikus templom: 1715-ben épült barokk stílusban
Református templom: klasszicista stílusban 1806-ban épült, eredeti formáját 1873-ban nyerte el
Pincemúzeum
Vécsey-kastély, ma könyvtár
Rádióadó
Forrás: Wikipédia