Legfrissebb bejegyzések:
2022-01-17
Vadregényes táborozás egy kiskunsági tanyán - ökovíkend | részletek Családdal, iskolai osztállyal vagy csoporttal is érkezhet és akár több napra meg is szállhat a Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum autentikus Öko vendégházban Kerekegyháza-Kunpusztán...
2022-01-17
Játszva tanulni - táborozás egy kiskunsági tanya ökogazdaságában | részletek Iskolai osztályoknak és csoportoknak ajánljuk jó szívvel a Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum programjait és autentikus Öko vendégházát Kerekegyháza-Kunpusztán (a Kiskunságban). Szállás és...
2022-01-17
»» minden bejegyzés
Tanyavilág - Természetközeli élmények gyermekeknek és felnőtteknek | részletek A tanyák világáról részben romantikus gondolatok juthatnak eszünkben, másrészt nagyon távolinak is érezhetjük magunktól. De milyen is valójában a természetközelében élni, állatokat tartani?... |
A szilveszteri mulatságok története a pogány Rómától napjainkig
Az óév búcsúztatása és az újév kezdetének megünneplése nem csak napjainkban van szoros összefüggésben a vidám, zajos és főleg bőséges lakomával és sok itallal megtartott mulatással. A pogány Rómában – ahol az évkezdet még március elsejére esett – Janus tiszteletére tartották, aki a be- és kijáratok istene volt és egyben istene minden kezdetnek – az év első hónapjának, minden hónap első napjának és az emberi élet kezdetének is.
Ide tartozó érdekesség, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdet nagy valószínűséggel őszre vagy tavaszra eshetett, aminek emlékét az őszi és tavaszi pásztorünnepek őrizték. A naptárreform bevezetésétől függetlenül azonban egészen a XVI. századik Karácsony napján – december 25-én ünnepelték az újévet, néhol pedig január 6-án (háromkirályok idején). Január elsejét végül XII. Ince pápa rögzítette az újesztendő első napjának 1691-ben. Az újév köszöntését kísérő babonák, étkezési szokások és az ünneplés helyszínei országonként és tájegységenként is sok-sok érdekességgel szolgálnak. Magyarországon főleg a mezővárosokban szilveszterkor nagy bálokat tartottak. Hajdúdorogon ekkor volt a szolgalegények bálja, Hajdúböszörményben pedig morzsabált tartottak, amelyre a lányos szülök vitték a sült tésztákat, a pásztorok pedig pörköltet főztek, ami mellé természetesen jelentős mennyiségű borfogyasztás is járult.
Az ételeket – még a világháborúk és gazdasági világválságok idején is – a lehető legjobb alapanyagokból állították össze, többnyire figyelembe véve az ide vonatkozó hagyományokat is. A vendégseregnek a finom ételek és italok mellé emlékként eltehető menükártya is dukált, ami mindig díszes kivitelben, neves grafikusok közreműködésével készült. Az óév búcsúztatását és az újév köszöntését felelevenítő írásunkat ilyen menükártyákkal illusztráltuk, amik 1895-től 1948-ig adnak „ízelítőt” az ott elfogyasztott ételekről és italokról. Látható, hogy a Gundel éttermet még a II. világháború eseményei sem akadályozták meg a mulatság megrendezésében, sőt az 1948-as év elmúlását is megünnepeltek – ezt követően viszont az államosítás megállította őket. Az ilyen rendezvényeken gyakran jelentek meg ismert személyiségek. Mint a bemutatott menükártyán látható, Ady Endre és Herczeg Ferenc voltak az illusztris vendégei az 1909-es, Grand Hotel Hungáriá-ban rendezett évbúcsúztatónak – jelenlétüket a menőkártya aláírásával is „igazolták”. Az óév búcsúztatóról szóló írásunk zárásaként mi mással köszönhetnénk el, mint az ilyenkor leggyakrabban elhangzó jókívánsággal: BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK HONLAPUNK MINDEN KEDVES OLVASÓJÁNAK! Kapcsolodó cikkek:
Ételnevek, eredetek II.
Ételnevek - Eredetek - Mi az igazság? Nemzeti ételünk - a gulyás József Attila gasztronómiai emlékei A debreceni és a tiszántúli népi táplálkozás A debreceni és a tiszántúli népi táplálkozás 2. |
|
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.
|