Legfrissebb bejegyzések:
2017-02-20
Jász-ház, Jászárokszállás
 | részletek
Egy módos gazda 1892-ben épült, hatoszlopos, hagyományos berendezésű lakásában nyílt meg 1994-ben a Jász-ház. Az itt rendezett tárlaton jászárokszállási születésű színészek emléktárlata is...
2016-11-25
Porrogszentkirály, tájház
 | részletek
Fő u. 188. A 19. század második felében épült, három osztatú, nyitott kéményes parasztház a település legrégebbi eredeti formájában fenmaradt lakóépülete. A füstös konyha, lakószoba tiszta szoba...
2016-11-25
Feked, tájház
 | részletek
A település tájháza egy valóságos épület felújításával került kialakításra. A ház tulajdonosa a "Müller" család volt, de a tulajdonosok meghaltak és eredeti berendezésével a település...
»» minden bejegyzés






Bookmark and Share

Add to Google

eXTReMe Tracker

A szilveszteri mulatságok története a pogány Rómától napjainkig

Az óév búcsúztatása és az újév kezdetének megünneplése nem csak napjainkban van szoros összefüggésben a vidám, zajos és főleg bőséges lakomával és sok itallal megtartott mulatással. A pogány Rómában – ahol az évkezdet még március elsejére esett – Janus tiszteletére tartották, aki a be- és kijáratok istene volt és egyben istene minden kezdetnek – az év első hónapjának, minden hónap első napjának és az emberi élet kezdetének is.

Ábrázolásain kulcsokat tart, 365 ujja van az év napjainak megfelelően, valamint ellenkező irányba néző két arca – innen ered a „Janus arcú” kifejezés. Már ebben az időben szokás volt, hogy az emberek jókívánságokat mondtak és ajándékot adtak egymásnak. A szilveszter elnevezés I. Szilveszter pápa (314-335) nevéhez kötődik, aki I. (Nagy) Constantinus római császár (307-337) kortársa volt, ő ismerte el 313-ban a kereszténységet, ami Szilveszter pápasága idején államvallássá lett. A januári évkezdet csak a XIII. Gergely pápa (1572-85) által bevezetett napév szerinti időszámítással honosodott meg Európában. Ezt azonnal elfogadták Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Franciaországban, míg hazánkban, 1587-ben vezették be, de például a protestáns Németország csak 1699-ben járult hozzá használatához.

Ide tartozó érdekesség, hogy a honfoglaló magyaroknál az évkezdet nagy valószínűséggel őszre vagy tavaszra eshetett, aminek emlékét az őszi és tavaszi pásztorünnepek őrizték. A naptárreform bevezetésétől függetlenül azonban egészen a XVI. századik Karácsony napján – december 25-én ünnepelték az újévet, néhol pedig január 6-án (háromkirályok idején). Január elsejét végül XII. Ince pápa rögzítette az újesztendő első napjának 1691-ben. Az újév köszöntését kísérő babonák, étkezési szokások és az ünneplés helyszínei országonként és tájegységenként is sok-sok érdekességgel szolgálnak. Magyarországon főleg a mezővárosokban szilveszterkor nagy bálokat tartottak. Hajdúdorogon ekkor volt a szolgalegények bálja, Hajdúböszörményben pedig morzsabált tartottak, amelyre a lányos szülök vitték a sült tésztákat, a pásztorok pedig pörköltet főztek, ami mellé természetesen jelentős mennyiségű borfogyasztás is járult.

A nagykun városokban ekkor tartották a batyus bálokat, de rendeztek házibálokat is, ahol citeraszó és cigányzene mellett mulattak a fiatalok. A vidéki előkelőségek saját kastélyaikban rendeztek évbúcsúztatót, de azt egészen a XIX. század közepéig bővet estélyének nevezték.

A nagyvárosokban kezdetben báltermek és a főurak kastélyai adtak otthont a mulatságnak, ami gyakran műkedvelői színi előadással és hangversennyel volt fűszerezve. A XVIII. század végén, XIX. század elején nagy divat volt, hogy szilveszterkor cigányzenészek adtak szerenádot híres emberek ablakai alatt. Így mutatkozott be Pest utcáin 1801-ben Bihari János, korának leghíresebb cigányprímása, akinek olyan sikere volt, hogy 1802-ben Pestre költözött és innen indult szédületes karrierje. Az újév kezdetéhez kapcsolódó hiedelmek, babonák és szokások tárháza kimeríthetetlen.


Ezek közül az egyik legrégibb eredetű a zajkeltés, melynek célja az ártó, rontó erők távoltartása a háztól. Eszközei már évszázadokkal ezelőtt is változatosan voltak, a karikás ostortól a dudán és a csengőn keresztül a kolompig – manapság viszont a felsorolt „népi” eszközöket szinte mindenhol a petárdázás és a papírtrombita váltotta fel. Egyes falvakban az óév búcsúztatását és az új esztendő köszöntését harangzúgás kísérte, miközben a falu lakói együtt ünnepeltek és vonultak a templom elé meghallgatni az óév búcsúzatót és az újévi köszöntést. Szintén régi és ismert szokás az esti ólom vagy faggyúöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál gyertyafaggyút vagy viaszt. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik és megnézik, milyen alakot vett fel és formájának jellegzetességeiből jósolnak a jövendőre. Még ma is divat, hogy az utcán mulatozók álarcot húznak, hogy elijesszék az óévet magával vivő szellemet. Több helyen megőrzött hagyomány a hagymakalendárium készítése.

Tizenhárom gombócból tizenkettőbe egy- egy férfinevet tartalmazó papírcetlit tettek a lehetséges jövendőbelik nevével és amelyik gombóc először feljött a víz tetejére, az rejtette a leendő férj nevét. Aki az üres gombócot húzta, abba az évben nem számíthatott kérőre. Év végén az italok királya ma is a pezsgő. A szilveszteri pezsgőzés, sőt a pezsgőspohár formájának kialakításában nagy szerepe volt Madame Pompadour-nak (1721-64), XV. Lajos francia király kedvesének, aki a legenda szerint az első pezsgőspoharat saját melleiről mintáztatta udvari mestereivel. A pezsgőspohár formája azóta sokat változott, de az újévi pezsgőzés szokása megmaradt. A népszokások és a kialakult hagyományok ma is sok vidéken élnek, de a szilveszteri mulatságok az éttermek és a szállodák bővítésével – főleg a nagyvárosokban – falakon belülre kerültek. A XIX. század nyolcvanas éveitől a budapesti és vidéki szállodák egymással versenyezve rendezik a hangulatos szilveszter esteket, többnyire műsorral egybekötve.

Az ételeket – még a világháborúk és gazdasági világválságok idején is – a lehető legjobb alapanyagokból állították össze, többnyire figyelembe véve az ide vonatkozó hagyományokat is. A vendégseregnek a finom ételek és italok mellé emlékként eltehető menükártya is dukált, ami mindig díszes kivitelben, neves grafikusok közreműködésével készült. Az óév búcsúztatását és az újév köszöntését felelevenítő írásunkat ilyen menükártyákkal illusztráltuk, amik 1895-től 1948-ig adnak „ízelítőt” az ott elfogyasztott ételekről és italokról. Látható, hogy a Gundel éttermet még a II. világháború eseményei sem akadályozták meg a mulatság megrendezésében, sőt az 1948-as év elmúlását is megünnepeltek – ezt követően viszont az államosítás megállította őket. Az ilyen rendezvényeken gyakran jelentek meg ismert személyiségek. Mint a bemutatott menükártyán látható, Ady Endre és Herczeg Ferenc voltak az illusztris vendégei az 1909-es, Grand Hotel Hungáriá-ban rendezett évbúcsúztatónak – jelenlétüket a menőkártya aláírásával is „igazolták”. Az óév búcsúztatóról szóló írásunk zárásaként mi mással köszönhetnénk el, mint az ilyenkor leggyakrabban elhangzó jókívánsággal: BOLDOG ÚJÉVET KÍVÁNUNK HONLAPUNK MINDEN KEDVES OLVASÓJÁNAK!

Horváth Dezső

Platán Étterem
1068 Budapest, Városligeti fasor 46.
Tel.: 06 1 322 6615
Fax: 06 1 413 1950
Mobil: 06 20 467 2986
Web: www.platanetterem.hu
E-mail: info@platanetterem.hu
Skype: platan

Forrás: ÉtteremPlatán.Blogtér

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Kapcsolodó cikkek:







Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen





Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.