Bugac nagyközség a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházi kistérségében. Az Alföldön, a Duna és Tisza között, annak középső részén az ún. Kiskunsági Homokhátságon helyezkedik el. Bács-Kiskun megye középső-keleti részén, a megyeszékhelytől, Kecskeméttől kb. 40 km-re található. Szomszédos települések: Bugacpusztaháza, Móricgát, Kiskunfélegyháza. A megye 6. legnagyobb területű települése.
Közúton Kiskunfélegyháza (M5-ös autópálya, 5-ös főút) felől egy mellékúton, illetve Jászszentlászló és az 54-es főút felől is egy mellékúton érhető el.
A közúti tömegközlekedést a Kunság Volán Zrt. autóbuszai végzik.
Vonattal a MÁV 149-es számú (Kecskemét KK-Törökfái-Bugac-Kiskunmajsa KK) vonalán volt elérhető. A személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól szünetel.[2] A vasútállomás Bugacpuszta és Bugac felső között található.

Története

A 16. századtól kezdve (amikortól biztosan be lehet azonosítani Bugac helyét) egészen 1950-ig Kecskemét város határához tartozott.

1910-ben jelölték ki ezt a helyet faluhelynek, Monostorfalva néven.

1950. január 1-jén vált önálló településsé, Kecskeméttől elszakadva. 1989-ben pedig már Bugactól szakadt el Bugacpusztaháza.
Bugac, Bugacs, Bugacháza, Monostorfalva, Bugacmonostor mind-mind Bugac megnevezése, s megoszlik a vélemény arról, hogy miről vagy kiről is kapta a település a nevét.

A kun kódex szerint a "Buga" szó bikát jelent. A Bugac, illetve a "Bugacs" szó a bikával foglalkozó egyén. A legrégibb, több mint 600 esztendős okmány, 1391. február 4-én kelt, amelyben először található meg a Bugac személynév.

Bugac

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági Főesperességének Félegyházi Esperesi Kerületébe tartozik. 2 plébániával is rendelkezik: 1. Bugac plébániatemplomának titulusa: Szent István király. Anyakönyveit 1946-tól vezetik. 2. Bugac-Alsómonostor plébániatemplomának titulusa: Szent Anna. Ennek az anyakönyveit 1920 óta vezetik.

Református egyház

A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség, csak szórvány.

Evangélikus egyház

A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kecskeméti Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.

Természeti értékek

Ősborókás: A Kiskunsági Nemzeti Park része, fokozottan védett.
Szürke gulya
Lovasbemutató

Nevezetességei

Alföld-fásítási gyűjtemény: Az alföldi erdők élővilágát, az erdőművelés eszközeit, az erdőgazdálkodás tudósait mutatja be.
Pásztormúzeum: A szárazmalomra emlékeztető épületet Kerényi József tervezte. 1975-ben épült. Az épületben a puszta történetéről, a pásztorok életformájáról, eszközeiről, díszítőművészetéről látható kiállítás. A szabadtéri múzeum területén gulyások és juhászok szállásai, cserényei láthatóak.
Buzsik-csőszház: A Kiskunsági Nemzeti Park vendégháza.
Bugaci csárda: Nádtetős épület.
Helytörténeti gyűjtemény
Római katolikus (Szent István-) templom: 1934-ben épült.
Római katolikus (Szent Anna-) templom.
Lourdes-i barlang.
Református templom: 1968-ban épült.
Millenniumi emlékpark
Kecskeméti Kisvasút

Forrás: Wikipédia