Gara község Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében.
A legközelebbi város Baja, melytől dél-délkeleti irányban, mintegy 15 km-re, a szerb határ közelében fekszik.
Szomszédos falvak: nyugatról Csátalja, délről Bácsszentgyörgy, keletről Bácsborsód, északról Vaskút.
Közeli határátkelők: Bácsalmás, Hercegszántó.

Története

Gara Árpád-kori település. Nevét 1290-ben említette oklevél, már akkor is Gara néven, mint jobbágyok és nemesek birtoka.

1290-ben 4 garai nemest említettek, kik jelen voltak Bothalma eladásánál.

1291-ben Keme fia Péter és felesége megkapta Bothalmát.

1290-1301 körül III. András király Keme fiát Kelement és Poch fiát Mihályt kivette a várjobbágyságból és nekik adta Garát egyházával és szántóföldjeivel együtt.

1301-ben a kiváltságlevelüket átiratták.

1334-ben Keme unokái öröklött birtokukat Garát és Bothalmát 100 márkáért eladták a Becseieknek: Becsei Töttösnek és Vesszősnek.

A 20. század elején Bács-Bodrog vármegye Bajai járásához tartozott.

1910-ben 4087 lakosából 122 magyar, 2749 német, 1207 bunyevác volt. Ebből 4039 római katolikus volt.

Nevezetességei

Szent László királyról elnevezett római katolikus templom.

Épült 1780-ban késő barokk stílusban, melyet 1909-ben bővítettek.
I. és II. világháború emlékműve
Szentháromság-szobor

A szobrok a templomkertben találhatóak.

Székelykapu - Római katolikus templom bejáratával szemben található.

Nemzetiségek együtt című szobor - Az itt élő magyar, német és bunyevác nemzetiségek összefogását jelképezi. Templomtól mintegy 100 m-re, délre található.

Milleniumi emlékmű, az óvoda épülete előtt található.

Határőr Hősök emlékműve, mely a Polgármesteri Hivatallal szemben áll.

Forrás: Wikipédia