Legfrissebb bejegyzések:
2017-03-06
Móricz Zsigmond Emlékház, Tiszacsécse
 | részletek
Cím: 4947, Tiszacsécse Kossuth Lajos utca 29. Telefonszám: (44) 705-218, (44) 705-223 Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján A taposott szalmával fedett, kontytetős, vert falas,...
2017-02-20
Jász-ház, Jászárokszállás
 | részletek
Egy módos gazda 1892-ben épült, hatoszlopos, hagyományos berendezésű lakásában nyílt meg 1994-ben a Jász-ház. Az itt rendezett tárlaton jászárokszállási születésű színészek emléktárlata is...
2016-11-25
Porrogszentkirály, tájház
 | részletek
Fő u. 188. A 19. század második felében épült, három osztatú, nyitott kéményes parasztház a település legrégebbi eredeti formájában fenmaradt lakóépülete. A füstös konyha, lakószoba tiszta szoba...
»» minden bejegyzés






Bookmark and Share

Add to Google

eXTReMe Tracker
Lajosmizsei kiállítóhelyek | Kerekegyháza kiállítóhelyei | Bácsalmás kiállítóhelyei | Kecskeméti kiállítóhelyek | Lakitelek kiállítóhelyei | Szabadszállási kiállítóhelyek | Kunszállás kiállítóhelyei | Apostag kiállítóhelyei | Baja kiállítóhelyei | Bugaci kiállítóhelyek bemutatása | Császártöltés kiállítóhelyei | Csávolyi kiállítóhelyek | Dunapataji kiállítóhelyek | Dusnok kiállítóhelyei | Garai kiállítóhelyek | Hajós kiállítóhelyei | Harta kiállítóhelyei | Helvécia bemutatása | Hercegszántó bemutatása | Imrehegy bemutatása | Izsáki kiállítóhelyek | Jánoshalma kiállítóhelyei | Jászszentlászló kiállítóhelyei | Kalocsa kiállítóhelyei | Kaskantyú kiállítóhelyei | Kecel kiállítóhelyei | Kelebia kiállítóhelyei | Kiskőrös kiállítóhelyei | Kiskunfélegyházi kiállítóhelyek | Kiskunhalas kiállítóhelyei | Kiskunmajsai kiállítóhelyek | Kunbaracs kiállítóhelyei | Kunszentmiklós kiállítóhelyei | Ladánybene kiállítóhelyei | Madaras kiállítóhelyei | Miske kiállítóhelyei | Nagybaracska kiállítóhelyei | Nádudvar kiállítóhelyei | Orgovány kiállítóhelyei | Petőfiszállás kiállítóhelyei | Rém kiállítóhelyei | Solt kiállítóhelyei | Soltszentimre kiállítóhelyei | Szabadszállás kiállítóhelyei | Szalkszentmárton kiállítóhelyei | Szentkirály kiállítóhelyei | Tiszaalpár kiállítóhelyei | Tiszakécske kiállítóhelyei | Zsana kiállítóhelyei | Ágasegyházi kiállítóhelyek | Dunaegyházi Szlovák Tájház | Kiskunhalasi Csipke Múzeum (Csipkeház) | Lajkó Márton-féle szélmalom, Tataháza | Diószegi Balázs szülőháza, Kunszentmiklós | Nemesnádudvar |


Jánoshalma kiállítóhelyei

Jánoshalma (horvátul Jankovac) város Bács-Kiskun megyében, a Jánoshalmai kistérség központja.
A város a Bácskai-löszhát és a Kiskunság találkozásánál fekszik. Kiskunhalastól mintegy 20 kilométerre található Baja irányába.

Az 1989-ben várossá lett Jánoshalma 13,220 ha területen fekszik, melynek kb. 15%-a belterület, 25%-a erdő, 60%-a mezőgazdasági terület, szántó. Környékét tanyavilág övezi (lásd Kiserdei tanya kép), egyes tanyákat vendégfogadásra alakítanak át, hogy a városlakók, vagy az idelátogató külföldiek megismerjék a tanyai életformát, szokásokat, ízeket. Jánoshalma kistérsége nem alkot önálló területi egységet, a város igazi vonzáskörzete még nem alakult ki, s központi funkciói is meglehetősen hiányosak. Jánoshalma jellemzően egyközpontú település. Az intézmények nagyobbrészt a Béke tér környékén helyezkednek el, ill. az átmenő forgalmi utak mentén lineáris intézményi vonalakként kapcsolódnak a központi tér és utcarendszerhez. A városközpont zavartalan működésének fontos feltétele a megfelelő közlekedési hálózat. Jelenleg Jánoshalma központját a helyi eredetű forgalmi terhelésen túl átmenő forgalmi utak terhelik. A város az 54. és 55. sz. főút között fekszik, ennek a térségnek igen ritka az úthálózata. Legjelentősebb változás az M9-es gyorsforgalmi út megépítésétől várható, amely ÉK felől kerüli el a települést. Ezáltal a belterületen áthaladó forgalmi utak terhelése jelentősen lecsökkenne. A településközi kapcsolatokat javítaná az úthálózat sűrítése is. A kerékpárút-hálózat fejlesztését az 5412 sz. út mellett tervezett kerékpáros nyomvonal kialakítása jelenti (Baja–Csávoly–Jánoshalma–Kiskunhalas).

A Kiskunhalas-Baja közti vasútvonal Jánoshalmán is keresztülhalad, a MÁV ezen a szakaszon a vasút szinten tartását tervezi. A belterület úthálózatának 98%-a szilárd burkolatú (aszfalt), az utcák 75%-nál mindkét oldalon beton járda található. A térség vízrendezési szempontból a Kígyós vízrendszerhez tartozik. Jánoshalma össz. vezetékes vízhálózata 57,3 km hosszú, vízfogyasztása 1670 m3/nap. A településen 100%-os az ivóvízellátás, 3 db mélyfúrású kút működik. 2001-ben vas és arzénmentesítő víztisztító berendezés került beállításra, megszüntették a klórozást, és folyamatosan fertőtlenítik a vizet. A csatornázottság mértéke még alacsony, a szennyvízelvezetést részben szippantással oldják meg. Mélykút-Kisszállás-Borota-Kéleshalom vonalon komplett szennyvízcsatorna kialakítását már megkezdték, befejezése 2010-re várható.

Az elektromos hálózat teljes rekonstrukciójára 2001-ben került sor, így 100%-os a város elektromos ellátása a gázellátás szintúgy. A hírközlés infrastruktúrája szempontjából a térséget a mobil telefonszolgáltatók bázisállomásai érintik, melyek szabályozási igényei kismértékűek. A városban digitális telefonközpont működik, és teljes a kábel TV-s lefedettség is. Jánoshalmán viszonylag korszerű hulladéklerakó létesült, ami akár kistérségi célra is továbbfejleszthető.

Története

Jánoshalma csak néhány esztendeje kapott városi rangot, a település múltja azonban már a török hódoltság előtti időkre tekint vissza. Régészeti ásatások során feltárt leletek bizonyítják, hogy itt nomád pásztornépek éltek: szarmaták, hunok és avarok.

A tatárjárás után kunok települtek a megmaradt magyarok közé, falujukat Csőszapának nevezték. A terület 1439-ben a Hunyadi-család birtoka lett. A fejlődő falu ekkor kapta a Jankó, Jankószállás nevet. A 150 éves török uralom alatt és után a lakosság szinte kipusztult, helyettük szerbek, majd bunyevácok települtek be. 1731-től katolikus magyarok népesítették be a települést, akik közé délszlávok és szlovákok is keveredtek. A törökök óta Jankovácznak is nevezett falu előbb a kincstár, majd 1799-től az Orczy család jobbágybirtoka lett. 1807-ben kivívta magának a vásártartási joggal járó mezővárosi rangot, s ezt 1886-ig meg is tartotta. Nevét 1904-ben Klánszky Ferenc javaslatára Jánoshalmára változtatták. A különböző tájakról idetelepült lakosok változatos népi kultúrát, szokásokat, hiedelmeket hoztak magukkal. Ez a két évszázad alatt egységessé ötvöződött, s így öröklődött nemzedékről nemzedékre.

Az 1867-es kiegyezés utáni időszak újabb fejlődési periódusnak tekinthető. Az illancsi homokvilág és a bácskai löszvidék találkozása lehetőséget nyújtott szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint szántóföldi növénytermesztésre. Kiépült a vasútvonal, ami főleg a mezőgazdaság számára volt kedvező, mivel határainkon túlra is kiterjesztette a termények kereskedelmi forgalmát. A növénytermesztéshez szorosan hozzákapcsolódott az állattartás, a sertés-, baromfi- és szarvasmarha-tenyésztés. Megerősödött az iparos réteg, a település lakossága egy gazdaságilag is erős kisváros kívánalmainak megfelelően polgárosodott, rétegződött. A Béke téren kialakult az egykor országos hírű gyümölcspiac, a gyümölcs kereskedelem és feldolgozás egyéb formái is teret nyertek. A település ebben az időszakban vette fel a ma is meghatározó karakteres kisvárosi arculatát. 1945 után történelmi korszakváltás ment végbe, mely több mint 40 esztendőre meghatározta nemcsak Jánoshalma, de az egész ország sorsát. A mezőgazdaság nagyüzemivé válása miatt visszaesett a szőlő- és gyümölcstermesztés. Az 1989-ben lezajlott rendszerváltás egy új, másfajta élet feltételeit kívánta megteremteni, jóval nagyobb teret adva a magán ill. a farmergazdálkodásnak.

Nevezetességei

Orczy-kastély

A kastély klasszicista stílusban épült 1820 körül. Jelenleg lakóépület.

Forrás: Wikipédia

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Kapcsolodó cikkek:







Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen





Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.