Legfrissebb bejegyzések:
2017-03-06
Móricz Zsigmond Emlékház, Tiszacsécse
 | részletek
Cím: 4947, Tiszacsécse Kossuth Lajos utca 29. Telefonszám: (44) 705-218, (44) 705-223 Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján A taposott szalmával fedett, kontytetős, vert falas,...
2017-02-20
Jász-ház, Jászárokszállás
 | részletek
Egy módos gazda 1892-ben épült, hatoszlopos, hagyományos berendezésű lakásában nyílt meg 1994-ben a Jász-ház. Az itt rendezett tárlaton jászárokszállási születésű színészek emléktárlata is...
2016-11-25
Porrogszentkirály, tájház
 | részletek
Fő u. 188. A 19. század második felében épült, három osztatú, nyitott kéményes parasztház a település legrégebbi eredeti formájában fenmaradt lakóépülete. A füstös konyha, lakószoba tiszta szoba...
»» minden bejegyzés






Bookmark and Share

Add to Google

eXTReMe Tracker
Lajosmizsei kiállítóhelyek | Kerekegyháza kiállítóhelyei | Bácsalmás kiállítóhelyei | Kecskeméti kiállítóhelyek | Lakitelek kiállítóhelyei | Szabadszállási kiállítóhelyek | Kunszállás kiállítóhelyei | Apostag kiállítóhelyei | Baja kiállítóhelyei | Bugaci kiállítóhelyek bemutatása | Császártöltés kiállítóhelyei | Csávolyi kiállítóhelyek | Dunapataji kiállítóhelyek | Dusnok kiállítóhelyei | Garai kiállítóhelyek | Hajós kiállítóhelyei | Harta kiállítóhelyei | Helvécia bemutatása | Hercegszántó bemutatása | Imrehegy bemutatása | Izsáki kiállítóhelyek | Jánoshalma kiállítóhelyei | Jászszentlászló kiállítóhelyei | Kalocsa kiállítóhelyei | Kaskantyú kiállítóhelyei | Kecel kiállítóhelyei | Kelebia kiállítóhelyei | Kiskőrös kiállítóhelyei | Kiskunfélegyházi kiállítóhelyek | Kiskunhalas kiállítóhelyei | Kiskunmajsai kiállítóhelyek | Kunbaracs kiállítóhelyei | Kunszentmiklós kiállítóhelyei | Ladánybene kiállítóhelyei | Madaras kiállítóhelyei | Miske kiállítóhelyei | Nagybaracska kiállítóhelyei | Nádudvar kiállítóhelyei | Orgovány kiállítóhelyei | Petőfiszállás kiállítóhelyei | Rém kiállítóhelyei | Solt kiállítóhelyei | Soltszentimre kiállítóhelyei | Szabadszállás kiállítóhelyei | Szalkszentmárton kiállítóhelyei | Szentkirály kiállítóhelyei | Tiszaalpár kiállítóhelyei | Tiszakécske kiállítóhelyei | Zsana kiállítóhelyei | Ágasegyházi kiállítóhelyek | Dunaegyházi Szlovák Tájház | Kiskunhalasi Csipke Múzeum (Csipkeház) | Lajkó Márton-féle szélmalom, Tataháza | Diószegi Balázs szülőháza, Kunszentmiklós | Nemesnádudvar |


Jászszentlászló kiállítóhelyei

Jászszentlászló község Bács-Kiskun megye Kiskunmajsai kistérségében, Kiskunmajsától északra. Megközelíthető közúton az M5-ös autópályáról Kiskunfélegyháza után letérve, vasúton: a Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza  vonalon.

Története

A Római Birodalom óta illír népek lakták ezt a vidéket. A honfoglalás időszakában őseink a mai falu területén nem telepedtek meg. A középkori települést – melyről az ún. Templom halom az egyetlen emlék – minden valószínűség szerint kunok lakhatták, akiket IV. Béla telepített az országba a tatárjárás után.

Érdekes kérdést vet fel a község neve, amely biztosan Szentlászló lehetett, hiszen a török defterek (adóösszeírás) is így említik a területet 1570-ben. Valószínűsíthető, hogy a falu templomát Szent László tiszteletére szentelték, és ezzel a névvel illették később magát a falut is. (A középkorban ez nem volt ritkaság.)

A település az 1526-os török visszavonulás alkalmával elpusztult. A feltételezések szerint nem mindenki esett áldozatul. Voltak túlélők is, akiknek sikerült elmenekülni más, még föl nem dúlt területre. 1541 után az elnéptelenedett Duna-Tisza közén, a régi települések területét legeltetésre használták a nagyobb városok tőzsérei… A török kiűzése (1699) után a jászkun területeket I. Lipót császár eladta a Német Lovagrendnek (1702). A pusztákat a bérlőknek ezután a Lovagrendtől kellett bérelni. A jászkunok minden fáradozása ellenére a pénzbeli megváltás az idegen uralom alól igen vontatottan haladt. 1745-ben Mária Terézia uralkodásának kezdetén került sor a megváltásra. Szentlászló pusztát 4 jász település váltotta meg: Jákóhalma, Jászdózsa, Mihálytelek, Felsőszentgyörgy.

Az 1800-as években felgyorsult a népesség szaporodása. Ekkor már volt postai futárszolgálat is.

Az 1850-es években megindult a kiskunsági puszták tagosítása. Szentlászló birtokosai megpróbálták a távoli pusztát elcserélni Pusztafogacsért (ma Tarnaméra része), amely Jásztelek (régebben Mihálytelek) és Jászdózsa közelében feküdt. Ez azonban nem sikerült a jász birtokosoknak. A tagosítás után megkezdődik a kiköltözöttek községgé alakítási mozgalma.

1857-1858-ban Jászjákóhalma és Jászfelsőszentgyörgy tagosított. A tagosított részeket Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa és Szeged népeiből telepítették be. 1870-ben Jászmihálytelek területét is tagosították, a jászdózsai részt pedig a kiskunfélegyházi közbirtokosság vette meg. 1873-ban alakult meg a község. (Ez a tény szerepel az 1874-es kalendáriumban is.) A falu az eddigi Pusztaszentlászló nevet Jászszentlászlóra változtatta azzal az indokkal, hogy a terület első birtokosai a jászok voltak. Belterületen 116 ház állt, melyek csinosak és szépek voltak. A külterületen 384 épület állt. Szépen folyt a termelés. Főleg mezőgazdasággal foglalkozott a lakosság. 1881-83-ig volt a harmadik katonai felmérés, amely 339 épületet számlált, amelyből 190 volt a tanya. 1896-ban készült el a helyszíneltetési térkép.

1901-ben épült az új községi kocsma. 1902-ben fejezték a be a templom építését. A gőzmalom 1902-ben, az új községháza 1908-ban épült. 1909-ben 180 kh-dal bővült a falu területe. Orvost 1910-ben, 1924-ben pedig gyógyszertári jogot kapott. 1922-ben alakult meg az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. 1925-ben újabb 164 kh-dal nőtt területünk. 1927-ben szerelték be a telefont a postán. 1931. december 1-jén gyulladt ki a villany. A II. világháború súlyosan érintette a községet. Az újjáépítés és újraéledés nehéz volt. Az emlékművön is olvasható, hogy 101 "családtagunk" nem tért vissza sajnos. Azóta a község folyamatosan fejlődik.

1949-ben alakult meg az első szövetkezet. Egyre több területet osztottak ki lakóház-építési teleknek. 1958-ban alakult meg a Takarékszövetkezet. 1971-ben került sor a Sportpálya kialakítására. Folyamatosan bővült a vízhálózat, a járdák területe, villanyvezetékek hossza és a gázhálózat. 1978-ban nyolc tantermes iskola épült. 1983-ban létesült a Központi konyha, melyben az óvodásoknak, iskolásoknak és a felnőtteknek egyaránt főznek. 1984-ben mintegy húsz utcában építenek beton utat. 1985-ben létesül az MHSZ Székház a Sportpályán, mely társadalmi munkában épült. 1989-ben adták át az új Postahivatalt. Ebben az évben kezdte meg működését az Idősek Otthona is. A településünk 120. évfordulója alkalmából avatták fel a község szívében, a templom melletti parkban a névadó Szent László szobrát a díszkúttal. 1994-ben elárusító csarnokot adtak át a minden csütörtökön lévő piaci árusítás megkönnyítésére. Az országban is kiemelkedő színvonalú szennyvíztisztítót és hálózatát építették ki. 1997-ben indult útjára az iskolabusz. 2007-ben a Kiskunfélegyházi kistérségből a Kiskunmajsaiba került.

Nevezetességei

I. világháborús emlékmű
II. világháborús emlékmű
Katolikus templom
Kerektó
Kút gyűjtemény
Malom ABC
Református templom
Szent László emlékmű
Szent László Általános Iskola
Szélmalom
Testvértelepülések útjelzőtáblája
Kőkereszt

Forrás: Wikipédia

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Kapcsolodó cikkek:







Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen





Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.