Legfrissebb bejegyzések:
2017-03-06
Móricz Zsigmond Emlékház, Tiszacsécse
 | részletek
Cím: 4947, Tiszacsécse Kossuth Lajos utca 29. Telefonszám: (44) 705-218, (44) 705-223 Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján A taposott szalmával fedett, kontytetős, vert falas,...
2017-02-20
Jász-ház, Jászárokszállás
 | részletek
Egy módos gazda 1892-ben épült, hatoszlopos, hagyományos berendezésű lakásában nyílt meg 1994-ben a Jász-ház. Az itt rendezett tárlaton jászárokszállási születésű színészek emléktárlata is...
2016-11-25
Porrogszentkirály, tájház
 | részletek
Fő u. 188. A 19. század második felében épült, három osztatú, nyitott kéményes parasztház a település legrégebbi eredeti formájában fenmaradt lakóépülete. A füstös konyha, lakószoba tiszta szoba...
»» minden bejegyzés






Bookmark and Share

Add to Google

eXTReMe Tracker
Lajosmizsei kiállítóhelyek | Kerekegyháza kiállítóhelyei | Bácsalmás kiállítóhelyei | Kecskeméti kiállítóhelyek | Lakitelek kiállítóhelyei | Szabadszállási kiállítóhelyek | Kunszállás kiállítóhelyei | Apostag kiállítóhelyei | Baja kiállítóhelyei | Bugaci kiállítóhelyek bemutatása | Császártöltés kiállítóhelyei | Csávolyi kiállítóhelyek | Dunapataji kiállítóhelyek | Dusnok kiállítóhelyei | Garai kiállítóhelyek | Hajós kiállítóhelyei | Harta kiállítóhelyei | Helvécia bemutatása | Hercegszántó bemutatása | Imrehegy bemutatása | Izsáki kiállítóhelyek | Jánoshalma kiállítóhelyei | Jászszentlászló kiállítóhelyei | Kalocsa kiállítóhelyei | Kaskantyú kiállítóhelyei | Kecel kiállítóhelyei | Kelebia kiállítóhelyei | Kiskőrös kiállítóhelyei | Kiskunfélegyházi kiállítóhelyek | Kiskunhalas kiállítóhelyei | Kiskunmajsai kiállítóhelyek | Kunbaracs kiállítóhelyei | Kunszentmiklós kiállítóhelyei | Ladánybene kiállítóhelyei | Madaras kiállítóhelyei | Miske kiállítóhelyei | Nagybaracska kiállítóhelyei | Nádudvar kiállítóhelyei | Orgovány kiállítóhelyei | Petőfiszállás kiállítóhelyei | Rém kiállítóhelyei | Solt kiállítóhelyei | Soltszentimre kiállítóhelyei | Szabadszállás kiállítóhelyei | Szalkszentmárton kiállítóhelyei | Szentkirály kiállítóhelyei | Tiszaalpár kiállítóhelyei | Tiszakécske kiállítóhelyei | Zsana kiállítóhelyei | Ágasegyházi kiállítóhelyek | Dunaegyházi Szlovák Tájház | Kiskunhalasi Csipke Múzeum (Csipkeház) | Lajkó Márton-féle szélmalom, Tataháza | Diószegi Balázs szülőháza, Kunszentmiklós | Nemesnádudvar |


Kalocsa kiállítóhelyei

Kalocsa város Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai kistérségben, a Duna közelében. A város egyike a négy magyarországi római katolikus érseki székhelynek. Legnevezetesebb épületei közé tartoznak a Kalocsai Főszékesegyház, az érseki palota és a csillagászati obszervatórium.
Kalocsa Budapesttől délre, 110 km-re található, a Kalocsai Sárközben, az Alföldön. Bács-Kiskun megye nyugati területén fekszik, a Duna bal partja közelében. Központja a Kalocsai kistérségnek. A várost a Duna egyik mellékága, a Vajas, két részre osztja. Mivel a Duna 5 km-re van a városközponttól területére jellemző a szétterültség. Kalocsa a megye legsűrűbben lakott települése, legalacsonyabb pontja 94 m. A belváros észak-déli irányban hosszúkás, a Vajas menti dombon fekszik, nyugat-keleti irányban beszorított. Az EU norma szerint a Dél-Alföldi régióban helyezkedik el. Turisztikai szempontból a Dél-Alföld turisztikai régióban fekszik.

Kalocsa a Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz központja, a Duna–Tisza köze legrégebbi városa. A történeti korok településeinek régészeti emlékei egyaránt megtalálhatók a városban és a környező településeken. A város területén talált legrégebbi leletek az. i. sz. 300 körüli kelta település nyomait idézik.

Bács-Kiskun megye nyugati részén, Budapesttől 120 km-re, délre a Duna közelében fekszik. Megközelíthető az 51. sz. közúton, illetve a Budapest, Kelebia vasútvonal Kiskőrösön kiágazó szárnyvonalán(Ezen a vonalon 2007. március 4-én megszűnt a személyszállítás). A Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz természetes központja. Egykori járási székhely. Vonzáskörzetébe 19 település tarozik. Területe 53,18 km2, ebből 11 km2 belterület. Lakóinak száma 18.110. A város lakásállománya 7.543. A belterületi utak hossza 109 km. A városban vezetékes ivóvíz-, szennyvízcsatorna és földgáz-hálózat mű-ködik. Az ivóvíz-hálózatba 5.282 lakást, a szennyvízcsatorna hálózatba pedig 4992 lakást kapcsoltak be. A vezetékes gázt használó háztartások száma 6.310. (2003-as adatok) A város a Duna menti fűszerpaprika-termesztés, -feldolgozás és -nemesítés központja. A hagyomá-nyos malom- és sütőipar az 1960-as évek elejétől elektromos világítótestek, építőipari kisgé-pek és villamosipari gépek gyártásával, valamint bútorgyártással, műanyag- és textilfeldolgo-zással bővült. Közel 250 éve jelentős iskolaváros, jelenleg a 2004-ben alapított Tomori Pál Főiskola négy középfokú oktatási intézmény, négy általános iskola és egy speciális általános iskola, valamint egy alapfokú művészeti intézmény működik a városban. Kalocsa az ezer éves Kalocsa-Kecskeméti Érsekség székhelye.

Közlekedés

Közút


Megközelíteni: Kalocsát Kecskemét felől az 54. sz. úton illetve az onnan leágazó Kecel-Kalocsa úton lehet elérni, Baja és Budapest felől egyaránt az 51. sz. úton, illetve Szekszárd felől az új M9-es autópályán lehet elérni.

Vasút

Kalocsa városát, 1883-ban érte el a vasút a Kiskőrös–Kalocsa-vasútvonal megépítésével. Felvetődött ugyan egy bizonyos Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonal, de ezt a tervet 1960-ban elvetették. A kalocsai vasúton 2007-ban megszűnt a személyforgalom a Közlekedési Minisztérium döntése következtében.

A Kalocsai repülőtér a várostól 4 kilométerre, Uszód és Kalocsa közt fekszik. Kezdetben katonai repülőtérként üzemelt, a rendszerváltás óta polgári célra használják. Rendszeresen szerveznek repülőnapokat, időnként pedig gyorsulási versenyeket is.

Nevének eredete


Kalocsát eredetileg Colocsa (ejtsd: Koloksza) néven illették: a colosa mocsaras, lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. A török időkben a helytelen fordításoknak köszönhetően a várost Kalokia néven emlegették. A város magyarosított neve először az 1750-es években bukkant fel.

Története


Kalocsa körülbelül egyidős a magyar állammal. A honfoglalás után Árpád fejedelem szálláshelye volt, egyes kutatások azt igazolják, hogy Gézáig ez a település volt a fejedelmek székhelye. A mai Kalocsai Érsekséget I. István király alapította 1001-ben, amikor az esztergomit is. Első érseke a királyi koronát hozó Asztrik apát volt. Kalocsa már 1011-ben szabad királyi város lett. Első temploma is a 11. század elején épült. Miután összevonták az egyházmegyét a Szerémi Görög Püspökséggel, melynek székhelye Bács volt a város jelentősége kissé csökkent. A Tatárjárás teljesen elpusztította, elnéptelenítette a környéket, magában a városban is sok gondot okozott, elpusztította az ország egyik legnagyobb templomát. IV. Béla rendeletére a város hatalmas erődítményt kapott, ami hosszú időre megváltoztatta a város életét.

A későbbi érsekek közül Csák Ugrin (érsek 1219 és 1241 között) a tatárok ellen harcolt, Tomori Pál pedig 1526-ban a magyar hadakat vezette a mohácsi csatában. Mindketten elestek.

A törökök 1529. augusztus 15-én foglalták el Kalocsát, és teljes egészében lerombolták a várost. A lakók elmenekültek, Kalocsa veszített jelentőségéből. 1602-ben a kálvinista hajdúk rombolták le a várost. Ezután (1602-ben) csak az érseki palotát állították helyre. A törökök 1686. október 13-án hagyták el a várost, és felégették a várát.

Az elkövetkezendő időkben Kalocsa lassan fejlődött. 1875-ben nagy tűzvész pusztított, a vasútvonal pedig a fejlődés szempontjából későn, 1882-ben érte el a várost. Kalocsa az érsek földesúri uralma alatt álló mezőváros volt, 1871 után nagyközséggé alakult, majd 1921-től rendezett tanácsú város lett. Kulturális jelentőségét azonban az érsekeknek köszönhetően mindvégig megőrizte. Az ipari fejlődés az 1960-as években indult meg.

A Kalocsai Királyi Törvényszéki Fogházat (ma: Kalocsai Fegyház és Börtön) 1897-ben adták át rendeltetésének.

Történelmi városrészek


Belváros
Érseki központ
Vajason túl
Polgári város
Vár
Újváros
Kalocsa mai közigazgatási területén belül voltak ebben az időben Álcs, Bakháza, Bakold, Berkefölde, Éld, Pázma, Péterfölde és Piski falvak.

Látnivalók

Kalocsa műemlékeinek listája


Kalocsai Főszékesegyház
Érseki palota
Nagyszeminárium
Katona István ház
Hotel Kalocsa
Szobrok a Szentháromság téren
Ügyészség (Kalocsa)
Földhivatal (Kalocsa)
Kisszeminárium
Városi ápolónők háza
Szent István Gimnáziumi tömb
Jezsuita rendház
Szent József-templom
Városháza (Kalocsa)
Kalocsai Fegyház és Börtön
K&H Bank (kalocsai fiók)
Piros Arany Szálló
Otthon mozi, Kalocsai Színház
Járásbíróság (Kalocsa)
Bíróság (Kalocsa)
Kalocsai Porcelán Manufaktúra

Strand

Csajda Fürdő: A 35 C°-os, magas ásványi anyag tartalmú, nátrium-kloridos, bromidos, jodidos kémiai összetételű hévíz gyógyításra kiválóan alkalmazható. Elsősorban mozgásszervi, ízületi betegségek kezelésére, gyógyítására. Öt medencével rendelkezik és mind fedett. Különböző szolgáltatások is üzemelnek.
Kultúra

Minden nyáron itt kerül megrendezésre a Kék Madár Fesztivál, klasszikus- és jazz- és népzenei koncertekkel, operaelőadásokkal, képzőművészeti és népművészeti kiállításokkal.

Múzeumok

Magyar Fűszerpaprika Múzeum
Népművészeti Tájház
Schöffer Múzeum (a művész szülőházában)
Városi Képzőművészeti Gyűjtemény
Visky Károly Múzeum

Levéltárak

Kalocsai Érseki Levéltár 51 356
Gimnáziumi levéltár

Könyvtárak

Érseki könyvtár (260 000)
Tomori Pál Városi és Főiskolai Könyvtár (134 883)
Visky Károly Múzeumi Könyvtár (10 000)

Gazdaság

A 20. század elejétől híres fűszerpaprika-feldolgozásáról. Népművészete (virágos pingálás) és bortermelése is híres. 2002 óta termálfürdő működik a városban.

Oktatás


A városban 4 általános iskola működik.

Kertvárosi Általános Iskola
Eperföldi Általános Iskola
Belvárosi Általános Iskola
Nagyasszonyunk Katolikus Általános Iskola
Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola

Egy főiskola

Tomori Pál Főiskola

Számos középfokú- és szakmunkás iskola

Szent István Gimnázium
Nagyasszonyunk Katolikus Gimnázium
Dózsa György Gazdasági, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Kossuth Zsuzsanna Humán és Kereskedelmi Szakközépiskola , Szakiskola
Nebuló Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola

Forrás: Wikipédia

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Kapcsolodó cikkek:







Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen





Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.