A Laczkó Dezső Múzeum Veszprém legjelentősebb múzeuma. A mintegy 260 ezer műtárgyat, 250 ezer dokumentumot és felvételt, 24 100 könyvet és 12 800 periodikát őrző, a város és Veszprém megye történetét bemutató intézményt kezdetben Veszprém Vármegyei Múzeumnak, majd 1951-től Bakonyi Múzeumnak hívták; 1990. március 1. Laczkó Dezső nevét viseli. A múzeum kétemeletes épülete a belváros szélén, az Erzsébet-ligetben található. Földszinti előcsarnokában Udvardi Erzsébet festménye, a lépcsőházban Rhé Gyula régész plakettje (Orr Lajos műve) és számos más szobor található. A híres bakonyi kavicsfogú álteknős felfedezője, Laczkó Dezső geológus, piarista tanár volt a múzeum első igazgatója.

Története

Elsőként 1873-ban merült fel annak az ötlete, hogy Veszprém vármegye saját múzeummal rendelkezzen. Az akkori gondolatok azonban múzeumi szervezetté, vagy gyűjteménnyé nem értek meg, s csak mintegy harminc év múltán kerültek ismét a közvélemény érdeklődési körébe.

A múzeum alapításának előzményei

Az önálló múzeum gondolata a balácapusztai ásatások nagy mennyiségű és nemzetközi jelentőségű római kori leletanyagának feltárása kapcsán merült fel ismét.

Az önálló épület ügyét három jelentős tényező befolyásolta. Egyrészt a kornak azon törekvése, mely különböző közművelődési szervezetek és intézmények létrejöttét ösztönözte. Ehhez társult az a sajátos helyi körülmény, amely sürgető városrendezési teendők ellátására – elsősorban a város főterének kialakítására, utcanyitásokra, stb. – irányult. A századfordulón ennek fő szószólója Veszprém egyik leggazdagabb polgára, Óvári Ferenc takarékpénztári igazgató, s ezt általában támogatták a város vezetői és tehetős polgárai is. A harmadik körülmény némiképp kapcsolódik az előzőhöz, mert a város főteréül kiszemelt Piac-téren álló Nemzeti Kaszinó megszüntetése és más funkcióra történő igénybevétele, és az új más helyen való létesítése városrendezési feladatokhoz kapcsolódott. Az új kaszinó létesítésének kérdése összekapcsolódott a színház és a múzeum építésével.

A Múzeumegylet alapítása

1902. november 30-án jött létre a Veszprém Vármegyei Múzeumi Egylet, amelynek elnökévé dr. Fenyvessy Ferenc főispánt választották. Az események ezzel felgyorsultak: két napra rá a vármegye törvényhatósági bizottsága döntött a múzeum létesítéséről, 1903. március 10-én pedig szabályozta az intézmény helyzetét. Igazgatónak Laczkó Dezső geológust, a Piarista Gimnázium tanárát választották. Március 24-én a vallás- és közoktatásügyi miniszter is tudomásul vette a múzeum alapítását.

1904-ben a megyeháza második emeletén tíz teremben és a hozzávezető folyosón elhelyezett múzeumi gyűjtemény Laczkó Dezső és Rhé Gyula fáradhatatlan tevékenységének eredményeként, egyrészt ősrégészeti leletekkel, de főként a balácapusztai római kori ásatások számtalan leletével gyorsan gyarapodott.

A múzeumelhelyezési viták

A múzeumlétesítés ügyéhez úgy kapcsolódott a színházlétesítés programja, hogy az 1905-ben megalakult Színpártoló Egyesület foglalkozott a kaszinó megvásárlásának gondolatával (a helyén szándékozták megépíteni az új színházat). 1906-ban mégsem itt jelölték ki a színház helyét. Az 1907-ben a Színpártoló Egyesület által megvásárolt a kaszinót árengedménnyel eladták múzeum céljára.

1908-ban széles körű gyűjtés indult a múzeumalakítás anyagi megalapozására, s megszülettek az első elképzelések: 1908 végén Laczkó Dezső mintául elkérte a szombathelyi múzeum tervét. Ez évben készített Csomay Kálmán helybeli építőmester egy tervet.

Az első tervvázlatok készítésekor kiderült, hogy a kijelölt tér nem alkalmas nagyobb befogadóképességű épület elhelyezésére. Ennek végül is nagy szerepe volt abban, hogy a múzeum nem a városközpontban, hanem a mai - akkoriban még városszélnek tekintett, félreeső helyen - került elhelyezésre.

A Múzeumegylet 1908 október 30-i ülésén Medgyaszay István tervezői megbízását hagyta jóvá.

Miközben a múzeumelhelyezési viták folytak, a Megyeházban elhelyezett gyűjtemény sorsa egyre tarthatatlanabbá vált: több helyiségben falrepedések keletkeztek, tehermentesítés érdekében a ládákba csomagolt könyvtári anyagot a kapualjban helyezték el, a geológiai és paleontológiai anyagot nem lehetett gyűjteni, sőt a balácai leletek is a pincébe kerültek.

A múzeum épületei

A főépület tervezése és építése

A végleges helykijelölést követően sem gyorsultak azonban fel az események. A Medgyaszay terveken több módosítást rendeltek el. Végül az 1913-i versenytárgyaláson Csomay Kálmán helyi építőmester nyerte el a megbízást, 162 ezer koronás költségvetésével.

Alapkőletételre 1914. március elején került sor. A világháború kitörése azonban újra megakasztotta a végre szépen megindult építkezést. A kivitelezési munkák az Államépítészeti Hivatal irányítása alá kerültek, s néhány munkással, igen lassú ütemben folytatódtak 1916-18. között. Csak 1922-től indult meg újabb lendülettel.

Közben a gyűjtemény lassan kezdett átvándorolni a befejezés felé közeledő épületbe. Az ünnepélyes felavatásra 1925. május 24- én került sor, a kormányzó, a püspök, a kultuszminiszter jelenlétében. (Az avatás emléktáblája a múzeumépület alagsorában ma is látható.)

1935-ben Nagy László (1936-tól az intézmény akkori igazgatója) vezetésével a múzeum szomszédságában létrejött az ország első vidéki skanzenje, a Bakonyi Ház.

Építészeti kialakítása

Az épületről szólva feltétlenül megemlítendő, hogy tervének kidolgozására alapvetően rányomta bélyegét az az első elképzelés, hogy a régi kaszinóépület helyén – kezdetben annak átalakításával számolva, később annak bontással felszabadítandó helyén - létesüljön. Medgyaszay végleges tervkialakításában nem tudott elszakadni az eredeti, épületátalakítást célzó alaprajz-szervezési koncepciótól és ez egyáltalán nem vált az épület előnyére. Az azóta eltelt időben végrehajtott többszöri átalakítások is csak korrigálni tudtak némiképp ezen.
A múzeumépület alagsor-, földszint- és I-II. emelet kialakítású, magastetős, szabadonálló létesítmény. Homlokzatán kiemelt bejárati rizalit található, melyet legfelül a Medgyaszay stílusára jellemző áttört vasbeton párkánydísz zár le, két toronyszerű sarokpillér között. Földszintjén teljes magasságban rusztikus kváderfalazású vörös homokkőlábazat fut körbe, felette fehér vakolt homlokzat készült. A bejárati rizalit homlokzatán jellegzetes motívumként alkalmazott ablakmegoldás – kőburkolással összevont sötét ablakmezők – a modern építészeti szerkezet- és formaképzés irányába mutat, így az épület karakterében a Medgyaszay-féle szecesszió és a húszas évek második felében kibontakozó racionális, szerkezetelvű építészet átvezető típusának tekinthető. Ez a tervező jó nemzetközi szakmai informáltságára vall és a személyes újítókészségét dicséri. Mindennek ellenére – funkcionális problémái miatt – ezt az épületet mégsem sorolhatjuk Medgyaszay sikeres alkotásai közé.

A múzeumépület napjainkban

Az épület utolsó, - 1980-as években végrehajtott – felújítását követően, a belső kialakítás funkcionális rendjét újraértékelték, földszintjének előcsarnokából balra a közművelődési terem, jobbra a múzeum-igazgatósági irodák helyezkednek el. A bejárattal szemben induló lépcsőházban található Rhé Gyula régész-múzeológus portréja Orr Lajos szobrász műve.

Az első emelet három termében állandó kiállítások kaptak helyet: az őskortól a magyar honfoglalásig, a magyar középkor és a Rákóczi-szabadságharctól a kiegyezésig terjedő időszak megyei emlékeiből. A második emeleten lévő 1. sz. teremben a megyetörténet kiegyezéstől napjainkig tartó időszakának emlékei tekinthetők meg. Ezen a szinten alakítottak ki külön termet időszaki kiállítások részére, és itt található a könyvtár és az archívum is.

A Bakonyi Ház

A Bakonyi Ház a Múzeum különálló épülete: tájház az Erzsébet-ligetben. Előterében áll Laczkó Dezső álló szobra.

A múzeum szerepe a megyei és városi közművelődésben

Az 1925-ben ünnepélyesen birtokba vett épület napjainkban a megyei múzeumügy szervező központjaként működik, a tudományos kutatás mellett városi és megyei közművelődési tevékenység otthona, ide futnak össze a megyei szervezetbe integrálódott múzeumok tevékenységének szálai. Számtalan múzeumi - főleg kiszolgáló - funkcióit napjainkban már más épületekben és helyszíneken látja el. A jelenlegi megnövekedett funkciójából adódó újabb igények az épület ismételt rekonstrukcióját sürgetik.

Forrás: Wkipédia

Elérhetőségek:

Cím: 8200 Veszprém Erzsébet sétány 1.
Telefonszám: 0688-426-081; 0688-788-191
Nyitva tartás:
Március 15  - október 11-ig, keddtől vasárnapig 10 - 18 óra között.
Október 13 - március 14-ig keddtől vasárnapig 12 - 16 óra között.
Kapcsolattartó:
GPS koordináták:
E-mail: titkar@vmmuzeum.hu
Honlap: Laczkó Dezső Múzeum