A Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléja, az esztergomi vár bástyarendszerének déli pontján található a Szent István tér 1. szám alatt. A feltárt királyi palota megmaradt helyiségeit mutatja be, a palota termeiben berendezett kiállításból pedig Esztergom vár története, múltja ismerhető meg. A Várhegy déli részén található az Árpád-házi királyok, majd pedig az esztergomi érsekek palotájának maradványai. 2008-ban 101 ezer látogatója volt.

Rövid története

A Várhegy Esztergom egyik legfontosabb idegenforgalmi vonzereje. Géza fejedelem és fia, István király uralkodása ideje alatt a Vár a legfontosabb székhellyé vált, majd az egyházszervezet kialakításakor az érsek székhelye ugyancsak az esztergomi vár lett. István király Szent Adalbert tiszteletére székesegyházat alapított. Imre király lemondott a várról az érsek javára, ekkor Esztergom királyi székhelyből érseki várossá alakult. IV. Béla a királyi székhelyet Esztergomból Budára helyezi át. Az Árpád-ház kihalása után bekövetkezett trónutódlási harcokban a vár is sokat szenvedett. Telegdi Csanád, Széchy Dénes érsekek, Vitéz János, továbbá Hyppolit, Bakócz Tamás és Szathmáry György érsekek neve fűződik a nagy felújításokhoz, építkezésekhez. A mohácsi vész után az erődítési munkák váltak egyre fontosabbá. Török, majd kurucok vették be többször a várat. 1761-ben Mária Terézia visszaadta a várat Barkóczy Ferenc érseknek. A múzeum a II. világháború előtt is látogatható volt, 1971 óta tartozik a Nemzeti Múzeum kezelésébe.

A Vármúzeum termei

A Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma állandó és időszakos kiállításokkal várja a látogatókat. A Vármúzeum gyűjtőterülete a Várhegyet és közvetlen környezetét öleli fel. Állandó kiállítás a több teremben bemutatott, az esztergomi vár története című kiállítás:

Első terem: A Várhegy és közvetlen környékének, a népvándorlás korát megelőző régészeti emlékei láthatók a 15. századi boltozatos teremben. 18-20 ezer éves régészeti leletek.
Második terem: A népvándorlás és honfoglalás korának Esztergom környéki leletei láthatók. 11. századi Esztergomban vert pénzek gyűjteménye.
Harmadik terem: a Szent Adalbert Székesegyház XI-XII. századból fennmaradt oszlopfői tekinthetők meg. Maga a terem az érseki palota fennmaradt konyhája. Itt található a Porta Speciosa.
Negyedik terem: A terem sarkaiban a palotából származó kőfaragványok, a kis fali fülkében 12. századi pénzek, hajkarikák, bronzkeresztek láthatók.
Ötödik terem: ún. „Szent István-terem”, a királyi palota egyetlen, teljes épségben megmaradt 12. századi lakószobája. Sokáig úgy tartották, hogy itt született Vajk. A lakószobából fantasztikus kilátás nyílik a vár alatt húzódó Vízivárosra. Innen szűk lépcső vezet a lakótorony emeletére.
Hatodik terem: Az ásatások menetét Deéd (Dex) Ferenc színes freskója és Petrás István fényképei mutatják.
Hetedik terem: lakószoba, Vitéz János érsek dolgozószobája, valójában egy régi terem töredéke. Az egykor ragyogó színvilágú freskókról már a feltárás idején elnevezték ezt a helyiséget Studiolónak, azaz Dolgozószobának, ahol a nagyméltóságú humanista tulajdonos visszavonult vagy tudós társaságot fogadott. A falat a négy fő erény hatalmas portréja díszíti. A freskók a 15. századból valóak, a Mértékletesség alakját egyes feltételezések szerint Sandro Botticelli festette. A teret egyetlen hevederívvel vagyis a Zodiákus ívvel megosztottan, két mezőben római keresztboltozat fedte. A boltozat töredékei ma is láthatóak, bár nem az eredeti helyükön.
Várkápolna: Késő román, kora gótikus stílusban épült, rengeteg 12. századi freskómaradvánnyal. A terem nyugati kapuja felett található a mára Esztergom jelképévé vált rózsaablak. Innen lépcső vezet le az udvarba, ahol törökkori sírkövek vannak kiállítva.

A Vármúzeumnak 4 állandó kiállítása van: Esztergom évszázadai, Díszfegyverek az MNM gyűjteményéből, Fejezetek a magyar pénzverés történetéből és a Kőtár (Lapidarium), ahol megtekinthető Magyarország egyik leggazdagabb román és kora gótikus faragott kő-gyűjteménye, ahol eredeti helyükön láthatóak a francia kora gótika stílusában készített tagozatokat, valamint a középkori Szent Adalbert székesegyház főkapujának, a Porta Speciosa-nak kőemlékeit.

Botticelli-freskó

2007 júniusában jelentették be, hogy a Vitéz János stúdiumának falát díszítő négy erény közül a Mértékletesség egész alakos freskóját valószínűleg Botticelli készítette. Erről korábban azt hitték, hogy a firenzei Albert mester alkotása. Vitéz annak idején Filippo Lippi festőiskolájától rendelte meg a festményt, akitől Botticelli is tanult. A restaurátorok már 2000 óta dolgoztak a XV. század második felében keletkezett képek helyreállításán, de csak most vált bizonyossá, hogy a freskó Botticelli munkája. Egy négyrészes falfestmény egyik része a feltárt freskó, amely a négy erény közül a Mértékletességet ábrázolja. A festmény össz-mérete 4 × 5 méter. A firenzei archívumokban való kutatások kimutatták, hogy Botticelli egy időben Itálián kívül tartózkodott, valószínűleg ekkor készítette a festményt. A dolgozószoba 2009 májusától ismét látogatható.

Forrás: Wikipédia

Elérhetőségek:

Cím: 2500 Esztergom Szent István tér 1.
Telefonszám: 0633-415-986
Nyitva tartás:
November 1 - március 31-ig keddtől vasárnapig 10-16 között
Április 1 - október 31-ig keddtől vasárnapig 10-18 óráig között
Kapcsolattartó:
GPS koordináták: N 47° 47' 53.6’’ | E 18° 44' 11.7’’47
E-mail: varmegom@invitel.hu
Honlap: Magyar Nemzeti Múzeum Vármúzeuma