Legfrissebb bejegyzések:
2022-01-17
Vadregényes táborozás egy kiskunsági tanyán - ökovíkend | részletek
Családdal, iskolai osztállyal vagy csoporttal is érkezhet és
akár több napra meg is szállhat a Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum
autentikus Öko vendégházban Kerekegyháza-Kunpusztán...
2022-01-17
Játszva tanulni - táborozás egy kiskunsági tanya ökogazdaságában | részletek
Iskolai osztályoknak és csoportoknak ajánljuk jó szívvel a
Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum programjait és autentikus Öko
vendégházát Kerekegyháza-Kunpusztán (a Kiskunságban).
Szállás és...
2022-01-17
Tanyavilág - Természetközeli élmények gyermekeknek és felnőtteknek | részletek
A tanyák világáról részben romantikus gondolatok juthatnak
eszünkben, másrészt nagyon távolinak is érezhetjük magunktól. De milyen
is valójában a természetközelében élni, állatokat tartani?...
»» minden bejegyzés
|
Nádudvar kiállítóhelyei
Nemesnádudvar (németül: Nadwar) község Bács-Kiskun megye Bajai kistérségében.
Bajától északra fekszik, mintegy 22 km-re, a Bácska északi részén, a Duna-völgy és a Duna-Tisza-közi hátság találkozásánál, a Halasica patak partján. Maga a település különleges módon két tájra tagolódik, az „alsó határra”, mely régen a Duna ártere volt, és a „felső határra”, mely kb. 30 méterrel magasabb fekvésű.
Története
A honfoglalás korában a Megyer törzs szálláshelye volt. A település első említése 1432-ből való, Nádudvar néven. (Mai neve a 20. század elejétől használatos.) Ekkor még nem mostani helyén állt, hanem a lapályon. A település a török hódoltság alatt elnéptelenedett a területen folyó harcok miatt. Később szerb és szlovák telepesek érkeztek, ők az előző településnél némileg feljebb építkeztek, de nem maradtak sokáig. Az 1720 körül a Felvidékről érkező magyarok és az 1724-ben érkező német telepesek (25 család) már magasabbra, a mai falu helyére építkeztek. A német bevándorlás egészen 1787-ig tartott.
1837-ben a jobbágyok megtagadták a robotot, és elűzték az odaküldött katonákat, de a megye végül letörte ellenállásukat. A település lakói részt vettek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeiben, az I. és a II. világháborúban is, ezek mind nagy veszteséggel jártak.
1947. április 18-ától a lakosságcsere értelmében megkezdődött a németek kitelepítése, helyükre bácskai és felvidéki magyarok érkeztek. 2001-ben lakosságának már csak 25,4%-a vallotta magát német nemzetiségűnek.
Az első telepesek jórészt földműveléssel foglalkoztak. Ez mára alapvetően megváltozott, ugyan még jónéhány lakosnak biztosít megélhetést a mezőgazdaság, de a munkaerőkínálat döntő részét az utóbbi időben alapított faipari vállalkozások adják. Pontosan ezen cégeknek köszönhető, hogy a munkanélküliség elenyésző, így külföldről és belföldről is települnek be egyaránt.
Nevezetességei
Történelmi pincesor
A római katolikus templom 1807-ben épült.
Szentháromság-szobor
A községháza 1905-ben készült el.
Világháborús emlékmű
Forrás: Wikipédia
|
|