Nagykőrös város Pest megyében, a Ceglédi kistérségben. A Duna-Tisza köze egyik patinás városa.
Nagykőrös a 18. században viszonylagos autonómiáját élvezett, az 1820-as években a mezőváros megváltotta magát földesuraitól, szabadalmas mezőváros lett.
Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth toborzókörútján ide is ellátogatott. A forradalom után érte Nagykőrös a virágkorát, mikor is több akadémikus is a gimnáziumban tanított, köztük Arany János.
1853-ban Pest és Nagykőrös között megindult a vasúti közlekedés. 1897-ben a vasút melletti telephelyen megalakult a Gschwindt-féle szeszfőzde. Ebből nőtt ki a 20. század folyamán a város legjelentősebb ipari létesítménye, a 111 évig fennállt Nagykőrösi Konzervgyár.
A II. világháború pusztításai megkímélték a várost és épületeit.

Nevezetességei

Református templom; középkori, gótikus eredetű, többször átépítve
Városháza, késő barokk stílusú, tornyos épület
Szent László római katolikus templom, copf stílusú
Arany János Múzeum; klasszicista stílusú épülete eredetileg huszárkaszárnya volt
Pest megyei Iskolatörténeti Kiállítás
Arany János Művelődési Központ; eredetileg Városi Szálló és nagyvendéglő volt
Tímárház (1820 körül), a megye egyetlen, még álló bőrszárító épülete
A város határában található a legnagyobb európai pusztai tölgyes
Nagykőrösi Strandfürdő

Forrás: Wikipédia