A Szabadtéri néprajzi gyűjtemény az ország öt skanzenjének egyike. 19 épületegyüttessel és három szabadtéri kiállítással rendelkezik, kialakítása 1978-ban kezdődött meg és azóta is tart. Az épületegyüttesek az ország különböző tájait mutatják be, a látogató betekinthet a 19. századi falvak és tanyavilág életébe, a különféle mesterségekbe, láthat iskolát, postát, szatócsboltot, szélmalmot, kisvasutat, pékműhelyt is. Itt tekinthető meg a kocsigyűjtemény és a mezőgazdasági gépek gyűjteménye.



A parkban található ezenkívül az Erdő és ember kiállítás jurtára emlékeztető vörösfenyő pavilonban. A kiállítás erdő, fák és ember kapcsolatát mutatja be. A kultúrtörténeti kiállítás az országban egyedülálló. Vele szemben kis kéttornyú ökumenikus kápolna található. A koronás jurta szintén jurtára emlékeztető épület. Egy hatalmas, i. sz. 200 körül kikelt és 1956-ban elpusztult fa évgyűrűire a magyar történelem fontos évszámait vésték fel, magukat a történelmi eseményeket makettek is bemutatják körülötte vitrinekben. A nomád park Eurázsia sztyeppéinek világát idézi fel, jurtákkal és téli szállásokkal. Itt lovasbemutatót is szoktak tartani. A vízügyi kiállítás ember és víz kapcsolatát mutatja be, a tutajozásnak, a fafeldolgozásnak, hajóépítésnek és halászanak állít emléket. Egy fény- és hangeffektusokkal ellátott makett segítségével az 1879-es szegedi árvíz tanúi is lehetünk. A romkert az 1970 óta tartó helyi ásatás eredményeit és a monostor romjait mutatja be.

Több emlékmű is található a park területén: Árpád-emlékmű és Árpád-liget a honfoglalás emlékére; katonai emlékmű, mely több mint ezer év magyar csatáinak állít emléket; a Szegedi kapu, domborművekkel; az 1945-ös földosztás emlékműve; földműves-emlékmű; megyék emlékköve a megyék első országos gyűlése emlékére.

A park területén ezenkívül erdei tanösvény, erdei tornapálya és játszótér is található.

(wikipedia)