Petőfiszállás község Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházi kistérségében.
Megközelíthető közúton: Kiskunfélegyháza után az 5-ös főúton jobbra; vasúton: a Cegléd–Szeged-vasútvonalon. Kiskunfélegyházától közúton 12, vasúton 10 km-re délre, Bugactól 19 km-re délkeletre, Ópusztaszertől 26 km-re északnyugatra fekszik.

Története

Petőfiszállás 1952-ben vált önállóvá Kiskunfélegyháza városának Ferencszállása és Szentkút nevű határrészeiből. Az új község a nevét annak köszönhette, hogy állítólag Petőfi Sándor apja volt egy időben az itteni kocsma bérlője.

A valaha volt Ferencszállása vagy Ferencszállás a 13. században Magyarországra beköltözött kunok települése volt. A templommal is rendelkező falu a török időkben elpusztult, lakói a biztonságot jelentő Kecskemétre költöztek be. Az elhagyott település területét hosszú ideig Kecskemét használta legelőként, majd a Jászkun kerület önmegváltása után Kiskunfélegyháza pusztája volt.

A templomi szentségeket a török előli menekülés közben a hívek egy közeli kútba rejtették, hogy meg ne gyalázzák azokat. Ennek emlékezete később is fennmaradt. A szétszóródott, pap és templom nélkül maradt hívek és egyszerű pásztorok hosszú időkön keresztül ehhez a kúthoz jártak aztán istentiszteletet tartani.

A legenda szerint 1791-et írtak, amikor egy pásztor, nyáját az éjjeli órán is legeltetvén egy ismeretlen forrásra bukkant, melynek vizében a nagy fénnyel tündöklő Szűz Mária alakját pillantotta meg. A hír gyorsan terjedt a környéken és sokan jöttek a forráskúthoz a csodát látni, vizéből pedig betegeiknek vittek haza. A hagyomány az eseményt azzal magyarázta, hogy annak idején a falu papja a betörő török csapatok elől a templom előtti forráskútba rejtette az oltáriszentséget, nehogy a törökök megszentségtelenítsék. A XVIII. század végén – mondja egy másik csodás történet – egy béna koldus jött a Szentkúthoz. Ivott a vízből, megmosakodott, s meggyógyult: lába visszanyerte erejét. Mankóit a forrás mellett földbe szúrta, ezek kihajtottak és nagy fává terebélyesedtek. A fákat később a búcsúsok szilánkonként széthordták.

Nevezetességei

Pálos kolostor
Pálos Szentkút
Péteri-tó madár rezervátum

Forrás: Wikipédia