Legfrissebb bejegyzések:
2017-09-27
Tájházak, híres magyar emberek emlékhelyei, szülőházai
 | részletek
Nem csak iskolai kirándulások alkalmával kedveltek a híres magyar emberek emlékhelyei és szülőházai, melyek az ország minden pontján megtalálhatók, még a legkisebb falvakban is. Ezek a szülőházak,...
2017-03-06
Móricz Zsigmond Emlékház, Tiszacsécse
 | részletek
Cím: 4947, Tiszacsécse Kossuth Lajos utca 29. Telefonszám: (44) 705-218, (44) 705-223 Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján A taposott szalmával fedett, kontytetős, vert falas,...
2017-02-20
Jász-ház, Jászárokszállás
 | részletek
Egy módos gazda 1892-ben épült, hatoszlopos, hagyományos berendezésű lakásában nyílt meg 1994-ben a Jász-ház. Az itt rendezett tárlaton jászárokszállási születésű színészek emléktárlata is...
»» minden bejegyzés






Bookmark and Share

Add to Google

eXTReMe Tracker


Sárospataki kiállítóhelyek

Sárospatak észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolctól kb. 70 kilométerre északkeletre fekszik, az Északi-középhegység lábánál, a Bodrog folyó mentén. Történelmi források gyakran csak Patakként emlegetik.

Története

Sárospatak már az őskorban is lakott volt. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.

Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.

1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Sárospatak másik jelentős intézménye, a tanítóképző főiskola ma az ő nevét viseli (Comenius Tanítóképző Főiskola, 2000-től a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara.)

Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.

A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is.

1871-ig mezőváros volt, ekkor mivel e rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.

Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont.

Városrészek

A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két Bodrog-parti mezőváros, a jobbparti Sáros-Nagy-Patak és a balparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1965-ben pedig Végardót.

Népcsoportok

A település lakosságának 96%-a magyar, 3%-a roma és 1%-a német nemzetiségűnek vallja magát.

Látnivalók

Rákóczi-vár (reneszánsz lakótorony, Perényi-loggia)
Sárospataki Képtár
Domján-ház - Kazinczy út 23.(Domján József festőművész festményekből és metszetekből álló gyűjteménye)
Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény
Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeuma
Szinyei-ház
Tengerszem – A tengerszem a településtől északra fekvő Megyer-hegy egykori malomkő bányája helyén alakult ki.
Trinitárius kolostor
Vártemplom és rotunda
Sárospatak Város Termálfürdő és Camping: A Termálfürdő 38 °C-os gyógyhatású termálvizével várja vendégeit. A víz jelentős ásványianyag tartalmú, kálcium-magnézium, nátrium-szulfátos, hidrogén karbonátos jellegű, fluoridos hévíz. Izületi és érrendszeri megbetegedések utókezelésére javasolt.

A vár területén épült 17. századi kolostor a középkorban "nagy kőházként", majd gazdasági épületként működött. II. Rákóczi Ferenc 1693-ban adományozta a trinitárius rendnek. A rend feloszlatását követően szolgálati lakásokat és magtárat létesítettek benne. Jelenleg a Farkas Ferenc Művészeti Iskolaként működik.

Jezsuita kolostor

A Jezsuita Rend letelepedése Sárospatakon Rákóczi Györgyné Báthory Zsófia nevéhez kötödik, aki 1663-ban telepítette le őket a városban. A jezsuita rend számára iskolát és plébániát építtetett. A gótikus eredetű kolostort reneszánsz majd barokk stílusban átépítették. A Plébánia 1967-től a Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény befogadó helye.

Ferences kolostor

A Ferences rendiek feltehetőleg 1261 előtt telepedtek le a település szélén, itt emelték a Boldogságos Szűz tiszteletére a kolostorukat. A kolostor építése három építési időszakhoz köthető, majd a 16. században nyomtalanul elpusztult. A kolostoregyüttes egykori alapfalait feltárták, mára azonban a visszatemetett alapok nem láthatóak.

Érdekességek

A vár egyik kis szobácskájában a mennyezetet rózsák díszítik. Ebben a szobában tartották titkos megbeszéléseiket a Wesselényi-összeesküvés résztvevői. Latinul a „sub rosa” kifejezésnek két jelentése van: szó szerint: „a rózsa alatt”, átvitt értelemben: „titokban”.

Az ötszáz forintos bankjegyen a sárospataki vár található.

Forrás: Wikipédia

 


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Kapcsolodó cikkek:







Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek látványtérképen





Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Bt.