Szentpéterszeg község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben.
Hajdú-Bihar megyében a Berettyó folyó mellett, Berettyóújfalutól északkeletre fekvő település.
Ez a hely már a honfoglalás korában lakott volt, de a tatárjárás-t követően elnéptelenedett.

1245-ben Raffain bán, 1311-ben Debreczeni Dósa nádor volt birtokosa.

1411-ben a debreceni uradalom tartozékaként tartották számon.

1450-ben Hunyadi János Oduzudi Mammynevű olasznak adományozta, majd Papa és Bardy Angeló nevű rokonainak a birtokába jutott, akik később felvették a Szentpéterszegi nevet.

A korábban Szilágyi Mihály birtokában levő részt Mátyás király a Rozgonyiaknak adományozta, majd a váradi káptalané lett.

Szentpéterszeg 1460-ban Szabolcs vármegyéhez tartozott.

1566-ban az erdélyi kincstáré lett. A Szejdi dúlást követően újra lakatlanná vált, és sokáig az is maradt a település.

Az 1692. évi összeírás nem is említi.

Az 1700-as években ismét a káptalané a birtok.

A településen jellegzetes paraszt-barokk épületeket találunk. A Dózsa György utca 1. szám alatti vert falú zsellérház népi műemlék, 1997 óta tájházként üzemel. Az évente május elsején tartott majálisok és a szeptember utolsó szombatjára eső szüreti felvonulás egyaránt sok érdeklődőt vonzó, látványos rendezvény. A községnek van tánccsoportja is (Rozmaring Néptánccsoport), amely már az ország különböző pontjaira elvitte Szentpéterszeg hírét. A faluba látogatók láthatják a barokk stílusban épült Református templomot, ami előtt IV. Béla egész alakos szobra áll.

Nevezetességei

Ősi egyházát Szent Péter tiszteletére szentelték. Mostani ref. temploma 1709-ben épült, de harangját a rajta lévő felirat szerint a szalontai eklézsia öntette 1699-ben.

Forrás: Wikipédia