A mai Tabáni Tájház 1930 körül épült. Mikor a Damjanich János Múzeum megvásárolta, olyan romos volt, hogy 1989-ben teljesen fel kellett újítani. Ma az egykori halászélet mindennapi használati tárgyait mutatják be, korhű berendezéssel.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt Szolnokon a Tabáni Tájházban

A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. A Zagyva partján fekszik, a Tisza- Zagyva torkolat közelében, és korábban félszigetszerűen benyúlt a Zagyvába.
A Tabánban inkább a város szegény sorsú lakossága élt már a XVIII. században is: föld nélküli zsellérek, napszámosok, halászok, hajó- és szálfarakodó munkások.  Tabáni lakosok zöme tehát napszámból élt. Szolnok, mint a tiszai kereskedelem és közlekedés központja, kitűnő munkalehetőséget biztosított számukra. A tutajokon, a gabonáshajókon mindig akadt munka. A lakosság másik fontos jövedelmi forrása a halászat volt. Mivel a Tisza szolnoki szakaszán a tutajozás akadályozta a halászatot, ezért a Zagyván és a holt ágain folyt jelentősebb halászat.
A régi Zagyva holt ága, az úgynevezett Pityó és környékén elterülő mocsaras, lápos vidék kitűnő halászóhelyet biztosított a szolnokiaknak. Az itt kifogott teknősbékák a szolnoki és pesti piac keresett árucikkei közé tartoztak a múlt században. Legfontosabb halászeszközök a teszi- veszi háló volt, melyet a ladikból lógattak a vízbe. Ha messzebbre mentek halászni, vízmerítő szapolyt és merítő szákot is vittek magukkal. A halat vesszőből vagy fából készült haltartó bárkákban tárolták. A halászat jelentőségét a korabeli utcanévanyag is jól mutatja. A Tabán környékéről a következő jegyeztük ki az 1934. évi címtárból: Csolnak, Hajó, Halász, Harcsa, Háló, Kárász, Part, Ponty, Tófenék.
A Tabán 24. számú ház századunk elején épült, kétosztatú, utólag hozzáépített tornáccal. Tulajdonosai többször átalakították, utoljára Kovács Sándor halászé volt.
A ház cseréptetős, szoba-konyhából áll, a szoba mennyezetgerendázatát eredeti szépségében megőrizték. Földes padlójú, fehérre meszelt falú, kétablakos ház. Homlokzatával néz az utca felé, ahol udvari részén faoszlopos gang húzódik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. Ebben az időben a városi hatások már erősen érvényesültek a régi és új sajátos keverékével találkozunk, főleg a használati eszközök, tárgyak esetében.
A szolnoki Művésztelepen élő festők kedvenc témája, tartózkodási helye volt a Tabán. Gyakran átjártak ide, a Zagyva túloldalára festeni, megragadta őket az ódon városrészhangulata, varázsa. Müller Adolf, Mednyánszky László, Vidovszky Béla, Zádor István, Gácsi Mihály sok szép tabáni házat, utcarészletet megörökített.

Kézműves foglalkozások

A Tájházban óvodásoknak és iskolásoknak kézműves foglalkozásokat szervezünk. A hajdani halászházikó udvarán hangulatos környezetben szeretettel várjuk az idelátogató vendégeket.
Készíthetünk csutkababákat, márthatunk gyertyákat, és a nemezelés technikájával is megismerkedhetünk.

Jelentkezni a következő számon lehet:

06-56-421-602/206; 06-30-4421176 – Péterné Mocsáry Magdolna

Jász-Nagykun-Szolnok megyei iskolai csoportok számára a múzeumi kiállítások látogatása ingyenes!
Felnőtt jegy: 260,- Ft.
Diák, nyugdíjas:130,- Ft
A foglalkozásokon előzetes bejelentkezés alapján lehet részt venni, a belépő árával azonos egységáron.
 

Elérhetőségek:

Cím: 5000 Szolnok, Tabán 24.
Telefonszám: 0656-421-602
Nyitva tartás: Május 01. - szeptember 30-ig, csütörtöktől vasárnapig 13 - 17 óra között.
Kapcsolattartó:
GPS koordináták: 47.1762 | 20.2032
E-mail: muzeum@djm.hu
Honlap: http://www.djm.hu/allando/taban.html

Forrás: Wikipédia
Egyedi adatokat és a képeket szolgáltatta a Tabáni Tájház.
Köszönjük!