Vértesszőlős község Komárom-Esztergom megyében, a Tatabányai kistérségben. Nemzetközi hírnevét a Vértesszőlős Őstelep elnevezésű archeológiai bemutatóhelynek köszönheti, ahol 1965-ben a homo erectus leleteit tárták fel.
A község a Tatabányát és Tatát összekötő rendkívül forgalmas 1-es főút mellett fekszik. Tatabánya 2,5 km; Tata 4,5 km távolságra található.
Vértesszőlős már ősidők óta lakott helynek számít. Neve az 1960-as években vált világszerte ismertté, amikor Pécsi Márton geográfus bejelentése alapján, Vértes László ősrégész vezetésével feltárták Európa egyik legrégibb, mintegy félmillió évvel ezelőtt élt ősemberének, Samunak telephelyét. A leletek helyén, a falu mésztufa bányájában a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlős Őstelep néven bemutatóhelyet alakított ki.

Nagy gazdagságban maradtak meg kőeszközei, tűzhelye, táplálékának maradványai, de előkerült koponyájának egy darabja (tarkócsontja) és foga is. A leleteket az egykori melegforrásból lerakódott mésztufában és a közbetelepült löszben találták meg. Az átégett csontokból megállapították, hogy ez az ősember már ismerte és használta is a tüzet.

Egy őskori forrás környékét üvegpavilonnal védik, az egykori dagonyázóhely őskori állatok és emberősünk megkövesedett lábnyomait őrzi.
Vértesszőlős: előembertelep

A későbbi időkből a településen avarkori leletek is előkerültek.

A települést írásban 1244-ben említik először.

A török korban sokszor feldúlták, majd a 18. század elején az Esterházy-uradalom részévé vált. Ugyanekkor szlovák telepesek gyarapították a község lakosságát.

1994-ben a szlovák nemzetiségi hagyományokat bemutató tájházat nyitottak.

Az egykoron királyi vincellérek által lakott község legrégebbi építészeti emléke a 18. századi római katolikus templom.

A község központjának mai képe a 19. század végén alakult ki.

Látnivalók

Római katolikus templom (Fellner Jakab tervei alapján, 18. század)
Vértesszőlős Őstelep a Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Szabadtéri Bemutatóhelye.
Vértesszőlősi Kisboldogasszony templom

Forrás: Wikipédia