Legfrissebb bejegyzések:
2022-01-17
Vadregényes táborozás egy kiskunsági tanyán - ökovíkend | részletek
Családdal, iskolai osztállyal vagy csoporttal is érkezhet és
akár több napra meg is szállhat a Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum
autentikus Öko vendégházban Kerekegyháza-Kunpusztán...
2022-01-17
Játszva tanulni - táborozás egy kiskunsági tanya ökogazdaságában | részletek
Iskolai osztályoknak és csoportoknak ajánljuk jó szívvel a
Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum programjait és autentikus Öko
vendégházát Kerekegyháza-Kunpusztán (a Kiskunságban).
Szállás és...
2022-01-17
Tanyavilág - Természetközeli élmények gyermekeknek és felnőtteknek | részletek
A tanyák világáról részben romantikus gondolatok juthatnak
eszünkben, másrészt nagyon távolinak is érezhetjük magunktól. De milyen
is valójában a természetközelében élni, állatokat tartani?...
»» minden bejegyzés
|
A Regéci Vár története
A regéci vár történetének kezdetét évre pontosan nem ismerjük. A fennmaradt források megoszlanak építésének idejéről, egyes leírások alapján a vár 1285-ben már állt, míg Aba Amadé nádor 1307-ben Regécen kiadott oklevele értelmében valószínűbb, hogy ő volt az építtető.
Az 1312-es rozgonyi csata után I. Károly király a vesztes Aba-nemzetség valamennyi birtokát, így Regécet is elkobozta. A következő évszázadokban a vár gyakran cserélt gazdát, a királyok és nagyurak aktuális híveinek kezén forgott. Így került előbbPetenye fia Péter, majd a Drugeth, a Brankovics, a Szapolyai, a Serédy és az Alaghy család birtokába. A tokaji borkereskedelem miatt felértékelődött uradalomra később az Esterházyak tulajdonába került.
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a Habsburgok elleni háborúja során kétszer is ostromolta a regéci várat 1644-ben, másodjára el is foglalta azt a Habsburg-párti Esterházytól.Az 1645-ben megkötött linzi béke aztán szentesítette is Rákóczi foglalását, a vár és uradalma ettől kezdve a Rákócziak birtoka volt.A család gyakran tartózkodott falai között, sőt II. Rákóczi Ferenc gyermekkorában több évig itt is nevelkedett.
A Thököly-felkelés idején kuruc támaszpontként szolgáló várba a császári csapatok 1685-ben vonultak be. 1686. május 2-án – felsőbb utasítás alapján – megkezdték a regéci vár, az egykori fényes főúri rezidencia módszeres lerombolását. A Rákóczi-szabadságharc után rövid ideig a kamara tulajdona volt, majd osztrák hercegek sora birtokolta az erősen elhanyagolt épületet. A XVIII. és XIX. században az egykoron fontos stratégiai pozíciót betöltő vár maradványai egyre leromlottabb állapotba kerültek.
Az 1990-es évektől Regéc Község Önkormányzata megkezdte a régészeti feltárásokat a területen, és állagmegóvási munkákat is végzett a várban, majd az MNV Zrt. támogatásával egyes falszakaszok megerősítése, újjáépítése is megkezdődött. Az áttörés 2012-ben következett be,amikor az önkormányzat az Új Széchenyi Terv Észak-Magyarországi Operatív Programja keretében komplex turisztikai hasznosítás céljából pályázatot nyújtott be.
Az elnyert támogatásból megvalósul a vár részleges helyreállítása, valamint állandó kiállítóterek, fedett és szabadtéri rendezvényhelyszínek létesülnek a várban és a falubeli fogadóépületben egyaránt.
|
|