Géró György 1946-ban született Kecskeméten és 2003 nyarán hunyt el. Gyermekéveit Matkópuszta mesék és babonák százait őrző tanyavilágában töltötte. Korán megismerkedett a magyar tanyaépítészet ősi módszereivel, így a földházak, vályog- és paticsfalú, nádfedeles házak különböző változataival.


Képgaléria >>

Tanulmányai után a Kecskemét melletti Helvécián telepedett le. Gyermekkori emlékeiből táplálkozva szobrokat, domborműveket faragott, majd elkezdett építkezni. Így indult útjára az ősi anyagokból, fából, vályogból, nádból, ún. patics technológiával készített épületegyüttes, amely mára Géró Udvarként ivódott a köztudatba.

A nyolcvanas évektől kezdődően folyamatosan bővült az épületek köre. Előbb a műterem, majd a melléképületsor készült el többek közt a mestertől népi iparművészetet, így fafaragást, szövést-fonást tanuló fiatalok segítségével a területen. Később nádtetős függő- valamint fára épült házikók, úgynevezett mocorgók készültek a vadregényes helyszínen.

A 2000 m2 területen álló épületkomplexum helyiségei Géró György művészi fafaragásait, fából készített használati tárgyait, szobrait, és a művész által gyűjtött népi eszközök, régiségek tárházát rejtik. A magyar Alföld, illetve Kecskemét és környékének páratlan művészeti, néprajzi gyűjteménye. A művész és felesége vendégszeretetéről legendák születtek, nem csak a gyakori baráti összejöveteleknek köszönhetően, hanem a gyakran felbukkanó ismeretlen kíváncsiskodók meleg beinvitálásának és önzetlen vendégül látásának is a Géró Udvarban.

Az Udvarban megépített Pusztaszínházat a művész azzal a céllal hozta létre, hogy az alföldi, Kecskemét környéki, elsősorban amatőr alkotókat és művészetkedvelőket egy csokorba gyűjtse. Géró György halálát követően a Pusztaszínház elképzelése nem merült feledésbe. A művész özvegye, Géróné Törzsök Enikő fáradozik tovább az álom megvalósításán.

A tanya eddigi hagyományaira építkezve, a művész elképzeléseit saját ötleteivel is színesítette a Géró Udvar működtetési koncepciójában. Az épületegyüttes folyamatos karbantartását jelenleg is egyedül, saját erőből finanszírozza. A résztvevőknek kulturális és gasztronómiai programok egyaránt rendelkezésére állnak. Különösen hangulatosak a gyertyafényes esti vacsorák. A kivilágított tanya még intenzívebben sugározza a művész által létrehozott mesevilágot, melyben a művész élt és alkotott.

Egresi János
(kastelyok-utazas.hu)