Legfrissebb bejegyzések:
2022-01-17
Vadregényes táborozás egy kiskunsági tanyán - ökovíkend | részletek
Családdal, iskolai osztállyal vagy csoporttal is érkezhet és
akár több napra meg is szállhat a Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum
autentikus Öko vendégházban Kerekegyháza-Kunpusztán...
2022-01-17
Játszva tanulni - táborozás egy kiskunsági tanya ökogazdaságában | részletek
Iskolai osztályoknak és csoportoknak ajánljuk jó szívvel a
Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum programjait és autentikus Öko
vendégházát Kerekegyháza-Kunpusztán (a Kiskunságban).
Szállás és...
2022-01-17
Tanyavilág - Természetközeli élmények gyermekeknek és felnőtteknek | részletek
A tanyák világáról részben romantikus gondolatok juthatnak
eszünkben, másrészt nagyon távolinak is érezhetjük magunktól. De milyen
is valójában a természetközelében élni, állatokat tartani?...
»» minden bejegyzés
|
Harta kiállítóhelyei
Harta nagyközség Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai kistérségben.
A Duna mellett; Budapest-től 100 km-re, az 51-es főúton Solt és Dunapataj között található.
Története
Harta és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit az itt talált nagyszámú régészeti leletanyag is bizonyít. Területén bronzkorból, és avar-korból származó település nyomai kerültek elő a földből, valamint gazdag leletanyagú Honfoglalás-kori temetőt is feltártak itt a közelmúltban.
A település nevét az oklevelek 1187-ben említik először. Nevét 1193-ban Horta, 1289-ben Harta alakban írták.
1187-ben e. Eufrozina királyné (1146), II. Géza király neje Harta egy részét a székesfehérvári kereszteseknek adta, míg Harta másik része fehérvári várbirtok volt.
A település a tatárjárás alatt lakatlanná vált, s a lakatlanná vált várföldet (a várjobbágyok,és Hartai(?)nemesek földje mellett) IV. László király, 1289-ben Vejtei Sebestyénnek adta, és határát leíratta. Az oklevélben leírt határ a déli Duna-parttól kelet felé indulva a „várjobbágyok és nemesek Hartája” megfelel a mai Dunapataj mellett fekvő Nagyharta pusztának. Északon Ölle és Szüle faluval (ma puszta) határos.
Hartáról a Madocsai rév vitt át a Dunántúlra.
A települést Harta, Kis-Harta, 1455-ben Nagy-Harta neveken említik az okiratok.
1455-ben Mikolai Mihály és Bálint birtoka. 1573-ban, a török időkben a székesfehérvári vár tartozéka. 1686-os összeíráskor már mint néptelen helyet említették.
1722–1724 között a település földesura gróf Ráday Pál volt, aki az elnéptelenedett faluba Württemberg, Hessen, Pfalz és Speyer környéki németeket telepített.
2001-ben lakosságának 5,4%-a német, 0%-a cigány, a többiek nagyrészt magyar nemzetiségűek.
Nevének eredete
Egyes műkedvelő helytörténészek szerint a község neve a német „hart” (kemény) szóból származhat, ugyanis Hartát nagyrészt német telepesek népesítették be a 18. században. A környékbeliek szerint rendkívül keményen dolgoztak, ezért kaphatta a település ezt a nevet.
A fenti magyarázat természetesen csak amolyan népetimológia. Tekintve, hogy a falut Horta vagy Harta néven már 12–13. századi oklevelek is említik, neve nyilvánvalóan nem származhat a 18. századi német telepesektől.
Nevezetességei
Nemzetiségi Ház
Viski Károly Múzeum
Dübörgő Sváb Bogarak
Ribogzi zenekar
Református templom (1835)
Forrás: Wikipédia
Kapcsolodó cikkek:
|
|