Hidas község Baranya megyében, a Pécsváradi kistérségben.
Baranya megyében, Bonyhád és Mecseknádasd között fekvő település.
A település nevét a település meletti Völgységi patakon átívelő hídjáról kapta.
Hidas és környéke már a csiszolt kőkorszakban lakott volt. Később kelták, majd rómaiak éltek itt. A honfoglalás után pedig Ete telepedett le itt.
A település nevét az 1333-1335 évi pápai tizedlajstrom említette először Hydus néven. A XIV. század végén a pécsi püspök volt Hidas birtokosa.
1541-ben a falu török megszállás alá került, lakosai ekkor a közeli erdőkben kerestek menedéket. Az 1551 évi török adóösszeíráskor csupán 5 házat írtak össze a faluban, tiszta magyar lakosokkal.
1564-ben a település birtokosa a pécsi püspök volt.
1686 októberében szabadult fel a török megszállás alól Baranya és Tolna megye, s egyúttal Hidas is. 1695-ben, kilenc évvel később az összeíráskor a faluban még mindig csak 4 magyar családot találtak.
A hódoltság után a megfogyatkozott magyar lakosság közé ortodox szerbek telepedtek le, a Ráchidas nevű részen, majd a XVIII. század első éveiben katolikus szerbek is megtelepedtek itt, de az évszázad végén el is hagyták a falut. 1720 és 1750 között helyükre Würtembergből, Hessenből és Elszász-Lotaringiából származó németek települtek ide. A három nemzetség a falu három kükön részén élt.
A II. világháború után a kitelepített németek helyére református bukovinai székelyeket telepítettek.

Nevezetességei

Kajdacsy-kastély (1820 körül, klasszicista)
Katolikus templom (1784, copf)
Evangélikus templom (1793, késő barokk)
Tájház

Forrás: Wikipédia