Karcag város Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Karcagi kistérség központja.

Fekvése

Karcag Jász-Nagykun-Szolnok megye városa, a Nagykunság központja. A település az Alföld egyik legforgalmasabb útvonala, a 4. számú főközlekedési út mellett fekszik. Ugyancsak a településen megy keresztül a 100-as vasútvonal, azaz a Budapest-Záhony fővonal. A karcagi vasútállomásról indul a Karcag-Tiszafüred szárnyvonal, amely több üdülőkörzeti települést érint (Berekfürdő, Tiszafüred).

Megközelíthető

Vonattal a MÁV 100-as számú (Szolnok – Püspökladány – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony) és a 103-as számú (Tiszafüred – Kunmadaras – Karcag) vonalain érhető el. A vasútállomás az előbbin Kisújszállás és Püspökladány állomások között, az utóbbin Karcag-Vásártér után található.

A név eredete

Kun eredetű személynévből származik, amelynek jelentése: "Pusztai róka" - Korzak (Tud. név: Vulpes corsac)

Története

A 13. századtól ezt a területet kunok lakták. A városnév először a 14. században fordul elő, mégpedig Karcag János nevében. A 16. században Kisújszállás (akkoriban Kolbázszállás) helyett átvette a Nagykunságban a vezető szerepet – neve is Karcagújszállás volt a 19. századig. Csak 1745 után kezdődött meg a városiasodás, a szabad parasztok főleg a városkörnyéki tanyákon éltek. Karcag mezőváros volt. A tanyarendszert az 1960-as évek TSz-politikájával teljesen fel akarták számolni.

Kultúra

A református gimnázium több mint 300 éves. Itt tanult például Csokonai Vitéz Mihály, Györffy István néprajztudós, az MTA tagja, Németh Gyula nyelvész, az MTA tagja és Gaál László klasszikafilológus, egyetemi tanár.

Nevezetességek

Zádor-híd (1809, a hortobágyi Kilenclyukú híd „rokona”)
Református templom (késő barokk, 1789, átépítve a 19. század elején)
Györffy István Nagykun Múzeum (néprajz, az épület az 1830-as évekből)
Gótikus kápolnarom (15. század)
Nagykunsági Tájház
Izraelita templom ( 1996-tól újjítások kezdődtek és ma gyönyörű állapotban ragyog )
Kántor Sándor Fazekasház
Szélmalom (1858)
Csőszház

Forrás: Wikipédia