Kiskunfélegyháza város Bács-Kiskun megyében.
A Bács-Kiskun megyei középváros a Duna-Tisza közén található. Jelentős közlekedési csomópont: a városon áthalad az 5-ös számú főút, az M5-ös autópálya. A város vasúti forgalma is kiemelkedő: a Budapest–Szeged vasútvonalon fekszik, de közvetlen vonatok közlekednek Kiskunhalasra, Szentesre, és Lakitelken át Szolnokra is. Kiskunfélegyháza optimális szálláshely a kirándulónak, hiszen a közelben található Bugac, a híres kiskunmajsai fürdő [1], a Tőserdő és a Tősfürdő, Ópusztaszer és a Kiskunsági Nemzeti Park.
Kiskunfélegyháza Budapesttől közúton alig 100 km-re található, amely az autópályának köszönhetően mindössze egyórás utat jelent.

Története

Őstörténet, népvándorláskor

A település pleisztocén kori üledékeken terül el. A legrégebbi muzeális értékek a pleisztocén végéből származó futóhomokrétegből kerültek elő. Az ősállatok és -növények nyomaira Szalay Gyula nyomán figyeltek fel: cirbolyafenyő, ősi mohanövényzet és csontok. Mindezek egykori tundra-jellegű klímáról tanúskodnak.

Az ember megjelenéséről tárgyi emlék nem tanúskodik. Csak a neolitikumból vannak emlékek, de Csongrád megyei ásatásokból sejthető az emberi jelenlét. Mindössze egy neolit (vagy inkább bronzkori) emlék van, egy 1973-ban előkerült baltafej, amit a Kiskun Múzeumban őriznek. A további régészeti anyagegyüttes feldolgozását hátráltatta, hogy a múzeumban évekig nem dolgozott régész, az előkerült leletek pontos lelőhelye ismeretlen maradt. A terület az 5. századig a szarmatáké volt, a század közepén a hunok, majd a hunok uralma alatt élő szkírek birtokába került. A szkírek nyomait egy 1901-es lelet fotós dokumentációja őrzi, a lelet a kecskeméti Városi Múzeumban pusztult el az első világháborúban. Az avarok a 6-7. században hoztak létre kisebb településeket a környéken. Számos avar sír került elő.

Honfoglalás, Árpád-kor

A honfoglalás korából szórványemlékek vannak. Egy 1970-es ásatás (H. Tóth Elvira vezette) során előkerült tarsolylemez viselője részt vett a 924-es kalandozásban.

István király rendelete alapján felépült az első keresztény templom, amit ma a Templom-halom rejt. Jelenleg (2008 nyara) ásatások folynak a területen.

A kunok IV. Béla idején érkeztek a területre, először 1239-ben, majd 1246-ban. A kunok szállásterületei érintették Félegyházát.

Anjou-kortól 1727-ig

Az Anjou-kor a kunok feudalizálódásának időszaka. A folyamat Zsigmond uralkodása alatt gyorsult fel. Okleveles emlék 1389-ben említi először Félegyházát Feleghaz alakban: az irat megtiltja a szeri nemeseknek, hogy a Szegedről Szeren, Félegyházán átutazó kereskedő polgároktól vámot szedjenek. Félegyháza tehát a Budára vezető kereskedelmi útvonal mentén feküdt. Azt azonban nem tudni, hogy mezőváros volt-e, és mikor vált a 17. századi Kiskunság részévé. (Kiskunság megnevezés a 16. század előtt nem létezett.) A Templom-halomból szegényes Anjou- és Zsigmond-kori leletanyag került elő (Bálint Alajos, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója vezette az ásatást). Érdekesség, hogy kun lakosságra valló temetkezési forma nem került elő.

A török a mohácsi vész után teljesen elpusztította Félegyházát. Buda ostroma után Szulajmán az Alföld számos más városával együtt felégette, Kemálpasazáde feljegyzése szerint 1526. szeptember 27-én. A feljegyzés szerint „Feleghasz”, „Kamika”, „Perlek”, „Kecskeme”, „Peszir” városok fegyverrel próbáltak ellenállni. A terület elnéptelenedett.

1699-ben I. Lipót a Jászkunságot (a Kiskunság, a Nagykunság és a Jászság összefogaló neve az egykori okiratokban) elzálogosította. Félegyháza területe ekkor még mindig néptelen. A Rákóczi-szabadságharc után a Német Lovagrend ideiglenes zálogbirtokként bírhatta a Jászkunságot. 1731-ben lemondtak a területről, a joghatóság a Pesti Invalidusok Házára szállt.

18-19. század

Az újbóli betelepülés valószínűleg már 1727-ben megkezdődött. A telepítési felhívás 1743-ban történt, Podharadszki György, a Jászkun Kerület kinevezett adminisztrátora bocsátotta ki. Fennmaradt a jászfényszarusi telepesek levele.


1745-ben Mária Terézia engedélyezte a korábban jogtalanul eladott területek visszaváltását (redempcióját). Megerősítette a jászok és kunok régi kiváltságiat, mentesültek a jobbágyi kötelezettségek alól. Ezért a szabadságért 573 000 forint zálogot kellett fizetniük. A megváltott területek redempciós összege: Félegyháza földjéért 12 100 Ft, Ferencszállás pusztáért 7000 Ft, a fél Galambos pusztáért 5000 Ft, a fél Kisszállás pusztáért 2750 Ft, Félegyháza nagyvendéglőért 2000 Ft, összesen 28 850 Ft. Ezt az összeget még nem fizették ki, mikor 1753-ban 6000 forintért megváltották Csólyospusztát, 1758-ban 5000 forintért Galambos puszta másik felét. A város határa ezzel 58 000 katasztrális holdra nőtt.

1774-ben Kiskunfélegyháza mezővárosi rangot kapott Mária Teréziától, mely státusz évi 4 országos vásár tartását engedélyezte. Ekkor már épült a város barokk temploma, aminek a köveit a régi Félegyháza török által pusztított temploma köveiből építettek.

Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun telep fölé. Kiskunfélegyházán a görögök voltak az első kereskedők, akik az egykor híres keleti levantei kereskedelem hagyományait hozták magukkal, s a várost bekapcsolták a Hanza városok felvonulási területébe. Félegyháza telepítőinek a mezőgazdaság volt a főfoglalkozása. A városi rang és a vásártartási jog elősegítette ugyan egyes iparágak fejlődését (kovács, bognár, szíjjártó, szűcs stb.), s a kiegyezés utáni konjunktúra létrehozott egy viszonylag jómódban élő réteget, de a mezőgazdaság monokulturális jellege megmaradt. A város ipara a 19. század végén indult fejlődésnek (malomipar), majd az 1950-es évektől folytatódott (vegyipari gépgyár, műanyaggyár, cipőgyár).

A 19. században a polgárság újszerű igényeit jelzik a középületek: az első, klasszicista városháza, amit az új építésekor lebontottak, a szintén klasszicista Hattyú-ház, amiben Petőfi Sándor apja bérelt mészárszéket, a régi Duttyán vendégfogadó. A század második felében Budapesten már virágzó építészeti stílusokban épületek a házak: a neoreneszánsz Szent István-templom, Klazsik-ház, a romantikus Holló-ház, az eklektikus Kalmár-kápolna, ami alapítványi templomként épült.[1] A századvégen a műpártolás is jelentős volt, a Kalmár család magánkápolnát építtetett, az általuk szponzorált fiatal festők pedig akár Párizsba is elutazhattak, így Holló László. A századfordulón épült fel az új városháza szecessziós stílusban, és rengeteg polgári lakóház, kialakult a mai Félegyháza utcarajza.

20. század

A város jelene

Kiskunfélegyháza napjainkban is jelentős iskolaváros. Több gimnázium és középiskola is található a városban. Az oktatási intézmények a város térségén túl is rengeteg diáknak kínálnak tanulási lehetőséget. A legrégebbi és leghíresebb iskola a Móra Ferenc Gimnázium, amely most is a régió egyik legismertebb gimnáziuma. A városban sok cég termel, amely több száz embernek biztosít munkalehetőséget a térségben.

Több száz ember fordul meg a városban egészségügyi célból. A betegellátásban kiemelt jelentőségű a Városi Kórház.

Kiskunfélegyházán szintén sokan fordulnak meg nap, mint nap bevásárlási céllal. A városban szuper- és hipermarketek széles skálája van jelen, és jelenleg is több építése zajlik. A városba érkezők célbajutását segítik a helyi buszjáratok, amelyek rendszeresen indulnak a Vasútállomásról és a Szent János térről.

A jövő

Többek közt a rossz állapotban lévő Fürdőszálló felújítása, a Móra Ferenc Művelődési Központ kibővítése van napirenden. A tervek szerint főiskola is megkezdheti működését.

Városrészek

Árpádváros
Bankfalu
Bikahegy
Erdélyváros (Tisztviselőtelep)
Kossuthváros
Közelszőlő és Móraváros
Molnártelep
Petőfi lakótelep
Petőfiváros
Rákócziváros
Városkert (korábban Juronovits-telep)

Temetők

Alsó temető
Felső temető

Műgyűjtemények

Kiskun Múzeum
Móra Ferenc Emlékház (Móra Ferenc szülőháza)
Petőfi Sándor Emlékszoba (Dulity Tibor festőművész állandó kiállításával)

Egyéb nevezetes építmények

A „ligetös” főutca – Európa egyik leglátványosabb főutcája a leghosszabb platánfasorával. A fák védettek.
Kalmár-kápolna (Móra Ferenc tér)
Az ország egyetlen működő piramisa, a volt Piramis Diszkó, korábban ezoterikus központ.
Móra Ferenc Gimnázium épülete (Alpár Ignác tervezte, Kossuth Lajos u.)
Petőfi Sándor Gépészeti Szakközépiskola, az egykori Tanárképző Főiskola, udvarán a költő szobrával (Kossuth u.)
Fürdőszálló (volt Arany Páva étterem, ma használaton kívül, leromlott állapotban)
nevezetes polgárházak a századfordulóról (Kanizsai-ház, Propper-ház, Fekete-ház, Bánhidy-ház, Kocsis Ferenc-féle ház, Postapalota (Kiskunfélegyháza), Hoffer Imre háza, Hoffer József háza, Bányai-ház, Európa Szálló, Kiss Lajos-féle ház, Tarjányi-ház)
Közgazdasági Takarékpénztár épülete (tervezte Karvaly Gyula)
Városi Bíróság épülete
Fürdőszálló épülete

Köztéri szobrok

Móra Ferenc szobra (Móra Ferenc tér)
Petőfi-kút (Petőfi tér)
Petőfi szobor, Köllő Miklós alkotása (Petőfi tér)
„Kőkáposzta” szökőkút, Kovács Ferenc alkotása (Béke tér)
Kovács Ferenc: Citerás
Hősök Parkja (Hősök tere): Első világháború emlékmű (Morell Mihály domborműveivel), Kossuth Lajos és Petőfi Sándor mellszobraival
Nepomuki Szent János-szobor (Szent János tér)
Szoborpark Kovács Ferenc alkotásaiból (Dr. Holló Lajos út)
Angyalos kút (özv. Kalmár Józsefné, az utolsó kiskun kapitány özvegye fúratta a város első közkútját, melyre öntöttvasból talapzatot és angyalfigurát helyeztek.)

Strand

Kiskunfélegyházi Strand és Uszoda: Vize alkáli-hidrogénkarbonátos, metakovasav tartalmú gyógyvíz, mely összetételénél fogva elsősorban reumás megbetegedések gyógyítására alkalmas. Hét medence és sok más szolgáltatás üzemel. A gyógyvizet az 1960-as években fedezték fel. (Bár fürdő már korábban is létezett, külön férfi és külön női belépő napokkal.)

Rendezvények, fesztiválok

Kiskun Napok
Városalapítók Napja
Gasztronómiai Fesztivál
Libafesztivál
Zöld Nap

A város szülötte többek között:

Átányi Molnár László színész, színikritikus, író, publicista, színházi szakíró, színészpedagógus, akadémiai tanár.
Móra Ferenc író.
Petőfi Sándor a hivatalos álláspont szerint ugyan nem itt született, de gyermekkorát itt töltötte, és nagy hatással volt rá a város. A költő félegyházinak érezte és vallotta magát.
Balogh Erika színművésznő
Bense Zoltán hegymászó
Falu Tamás költő
Fekete János pedagógus, helytörténész
Gubcsi Lajos költő
Holló László festőművész
Huszka József néprajzkutató
Julesz Miklós orvos, belgyógyász, endokrinológus, az MTA tagja
Keresztesi Béla (1922–2001) erdőmérnök, az MTA tagja
Kovács Ferenc (1926–1990) kétszeres Munkácsy-díjas szobrászművész
Magyari Béla űrhajós
Tarjányi István hegymászó
Rothman Lenke illusztrátor, díszlettervező
Szántó Piroska festő, grafikus.
Varga Béla sebész, kötöttfogású birkózó

Kiskunfélegyháza díszpolgárai

A cím adományozásának sorrendjében:

Kossuth Lajos
Fekete János helytörténész(1995)
Szántó Piroska(1998)
Kapus Béla(2004) karnagy
Fazekas Ágoston(1904) Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja

Iskolák

Bankfalui Általános Iskola !MEGSZŰNT! Helyette hajléktalan szálló
Constantinum Intézmény Móra F. Katolikus Általános Iskolája
Göllesz Viktor Speciális Általános Iskola, Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat
Többcélú Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény (TKIKI Batthyány Lajos Általános Iskolája) (TKIKI Petőfi Sándor Általános Iskolája) (TKIKI Művészeti Alapiskolája)

Kiskunfélegyházi összevont általános iskola(KÖÁI):

Darvas József Általános Iskola
Dózsa György Általános Iskola
József Attila Általános Iskola
Platán Utcai Általános Iskola

Középiskolák

Móra Ferenc Gimnázium
Petőfi Sándor Gépészeti és Informatikai Szakképző Iskola és Kollégium
Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola
Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Középiskola és Szakiskola
Közgazdasági Szakközépiskola
Constantinum Katolikus Gimnázium

A város sajtója

Jelenlegi újságok

KIS-KUNSÁG
Félegyházi Közlöny
Szuperinfó

Megszűnt újságok

Félegyházi Hírlap
Félegyházi Híradó
Félegyházi Hírek
Kiskun Félegyházi közlöny

Rádiók

Sirius Rádió. (91.1) 1996-ban indult Hájas Sándor főszerkesztésével, jelenlegi főszerkesztője Bakos Aranka.
Smile Rádió. Internetes rádióként indult.

Televíziócsatornák

Kiskun TV
Trió TV

Kiállítóhelyek, művelődés

A városban öt hely fogadja a kiállító alkotókat. Az Ipartestületi Székház, a Kiskun Múzeum, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, a Móra Ferenc Művelődési Központ és a TEMI Szakmaközi Művelődési Ház. Korábban, a városi könyvtár új szárnyának átadása előtt (2008) a Móra Ferenc Művelődési Központhoz tartozó Korona Galéria várta a kiállítani vágyó művészeket, ez azonban 2008-ban megszűnt, az épület (a Holló-ház) korábban közművelődési feladatokat ellátó funkciójával együtt (e házban működött, Holló László szülőházában a Holló László Képzőművész Kör, tánciskola is).

Magyarország kortárs alkotói közül is sokan, köztük Sáska Tibor, Dulity Tibor, Bors Ildikó, is maga mögött tudhat egy-egy jelentősebb kiállítást.

Forrás: Wikipédia