A település egy lehetséges példát nyújtott az 1970-es évektől elnéptelenedő zselici falvak újraélesztésére. Nagyvárosokból fiatal családok telepedtek ide, s az eredeti formájában helyreállított talpasházban "néprajzi műhelyt" rendeztek be. Ez az öreg épület, mely valamikor az 1820-as évek környékén épülhetett nem az egykori módon lett berendezve, hanem az egyes szobákban műhelyek lettek kialakítva.



A telek végében lévő pajtában alkalmi előadásokat (néptánc, színház) tartanak. Közösséget formáló táborok, kézműves hétvégék alkalmával tanulhatók meg a népi kismesterségek (fazekas, fafaragó, bőrös, szövő, vesszőfonó). Az egykori tisztaszobában textiles műhely, a konyharészben szerszám és anyagraktár, a hátsó lakószobában pedig fazekasműhely lett kialakítva. A felső pajta fás munkák, gyertyák készítésére alkalmas, míg az alsóban papírmerítő és kosárkötő műhely működik. Érdemes megnézni az épületek tetejét, melyet hagyományos módon zsuppal -azaz rozsszalmával - fedtek le.

Az itt található műhelyekben a hagyományos kismesterségek alapfogásaival ismerkedhetnek meg azok akik a tavasztól őszig tartó időszakban hosszabb-rövidebb időre ellátogatnak a faluba.

(geocaching.hu)