Mezőkövesd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A Mezőkövesdi kistérség központja. A Bükk hegység déli lábánál, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik. Egertől 20, Miskolctól 50 kilométerre található.

Története

A terület már a népvándorlás korában lakott volt. Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.

1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. A romantikus legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (valójában az elnevezés a 18. században alakult ki; az északabbi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló gúnynév volt).

1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbéresétől, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.

A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint csaknem 21 000 lakosa volt.

Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld fővárosa”-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a 21. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.

Népcsoportok

A település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallja magát[1], de kisebb roma közösség is található a településen.

Nevezetességei

Szent László templom (Takács István freskói)
A Zsóry Gyógy- és Strandfürdő vagy rövidebben Zsóry-fürdő: 1939-ben olajkutató talapfúrás alkalmával 800 m mélyből tört elő a 72 fokos kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és izületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is.

Kisjankó Bori Emlékház
Matyó Múzeum
Mezőgazdasági Gépmúzeum
Városi Galéria
Hadas városközpont, Matyó tájházak, jellegzetes 19. századi vidéki utcácskák
Bútorfestő- és hímző alkotóház
Fazekas műhely
Gari Takács Margit emlékház és zeneház
Mezőkövesdi Játékház 
Kontyos ház
Mézeskalácsos ház
Muskátlis ház
Rozmaringos vendégház
Szövő- és festő alkotóház
Tulipános vendégház
Tűzzománcos műhely
Üvegcsiszoló műhely

Forrás: Wikipédia