Tihany, Pisky sétány 1.

A tihanyi hegy gerincén, a Piski-sétány és a Batthyány utca kis közei által határolt szabálytalan telken, megtört gerincvonallal, hosszhomlokzatával a telekhatárra épült.


Galéria >>

A lakóház a XVIII. században épült, Tihany 1797-ben megjelent térképén már jelzik. A mezőváros elöljárói 1824-ben fogadják meg iskolamesternek és nótáriusnak Berkes Jánost, a Somogy megyei Baté községből. Berkes a füstöskonyhás házat volt tulajdonosától, Szalai Ferenctől vásárolta meg 1839-ben. Berkes fenn-maradt családi iratai között találjuk az erről szóló szerződést.

Az épület ebben az időben szoba, konyha, fészer és istálló helyiségekből állt. A szerződés nem említi, de a ház előtt bizonyosan volt pilléres tornác is, mint a többi tihanyi füstősháznál. Az épület további alakulását már csak szóbeli hagyomány nyomán követhetjük. Eszerint a szabadkéményes konyhát, a tornác bővítésével a kisszobát és a konyha előtti íves, oszlopos tornácot Berkesék alakították ki, akik 1865-1895 között a belsőséget kamrával, kocsiszínnel (fészer), istállóval, ólakkal is bővítették. A lakóház tehát, az iskolamester igényének és ízlésének megfelelően nyerte el mai, elsősorban a tornác kialakítása miatt egyedinek tartott formáját. Berkeséknek nem volt gyermekük, a ház özvegy Berkesnétöl a század végén (1897) eltartás útján a tihanyi Pető Lajos tulajdonába került. Ő építette a konyha mellé a fészerből nyíló, korábban boltozatos pincét és az istálló melletti disznóólakat. Emlékezetük szerint az udvari véghomlokzat előtt valamikor verempince volt. Petőék 1930 körül eladták a házat Varga Jolán tanítónőnek, tőle vásárolta meg 1937-ben a Balatoni Intéző Bizottság és 1965-ig, a műemléki helyreállítás megkezdéséig lakóházként funkcionált.

A nagyszoba kétablakos főhomlokzatával a kert felé, míg a gazdasági épület vége a Balaton felé néz. Fala tihanyi kőből épült, az ollóágasos szelemenes nyeregtető nádfedésű. A lakóházhoz csatlakozó gazdasági épület alacsonyabb gerincmagassággal készült. A kertre néző homlokzat vakolatlan, csak a két vasrácsos szoba-ablak körül van vakolat és fehér meszelés. A lépcsősen kialakított oromfal a tető fölé nyúlik, védi a nádfedést a viharos szelektől. Az udvari bejárati homlokzaton fehér meszelés, a kisszobán két vasrácsos ablak, szerény vakolatkeretezés és sötétszürke lábazati csík. A konyha előtt, a kisszoba falsíkjától beljebb, kosáríves, mellvédes, kétoszlopos kis tornác. A mellvéd magasságáig vaskosabb, feljebb keskenyebb oszlopokat tagozatos vakolatgyűrű díszíti. A tetőn túlnyúló, fehérre meszelt kéményfej is dísze a háznak, két körbefutó párkánnyal, minden oldalán két-két téglány szellőzővel, tetején - tihanyi szokás szerint - kis tégla kereszt.

A nagyszoba mestergerendás, deszkás mennyezetű, a kisszoba felőli falban vakablak és a kisszobába nyíló ajtó van. A szoba és a konyha közötti fal mellett áll a konyhából fűthető szemeskályha. A berendezés a tihanyi gazdaházak múlt századi lakáskultúráját mutatja be, sarkos elrendezéssel, 1827-bő1 való intarziás sarokpaddal, 1846-ban készült faragott, támlás székekkel és a többi korabeli tárggyal. A pad fölött látható a falifülke, azaz vaklik, benne egy csutora. Ide féltettebb dolgokat, tárgyakat szoktak többnyire elhelyezni. A bejárati ajtó mellett a szenteltvíztartó található. A ruhanemű tárolására szolgált a zöldmázas szemeskályha mellett álló láda, valamint a bejárattól jobbra húzódó hosszanti fal elé tett szekrény, továbbá a bejárattól balra lévő fiókos sublót is. Ennek tetejére, ugyanúgy, mint a szekrény tetejére, a terítőn kívül apró kegytárgyak, szobrocskák (feszület, Jézus Szíve, Mária) kerültek. A patrónus- és segítőszentek, Jézus, Mária, a Szent Család ábrázolásai egyszerű színes nyomatokként (többnyire kromolitográfia) láthatók a falakon: a sarokpad, a szekrény két oldalán lévő ágyak fölött. Itt van a feszület helye is. A két ablak között tükör lóg Az ágyak és az asztal félünnepi terítőkkel letakartak. A belső sarokban lévő ágy mellé került a bölcső, benne a pólyavánkosba kötött babával. A vendégek valójában a gyermekkel megszaporodott család meglátogatására gyűltek össze.

A tornácból leválasztott dongaboltozatos kis (oldal-) szoba az öregek tartózkodási helye volt, berendezése egyszerű bútorokból áll. Fekvőhelyként itt a szalmafonatos lésza szolgált. Egyéb bútorai: a vésett díszű komáromi típusú láda, mint tárolóbútor, továbbá egy gyalogszék, asztal, mellette, előtte faragott háttámlájú, barokkos és copf díszű 19. századi székekkel. A fél sarokpad immáron egyszerű padként az asztallal szemközti fal elé került. Mivel római katolikus család lakta a házat, a falakon itt is szentképek láthatók, elsősorban Jézus Krisztus és Szűz Mária ábrázolásai. Valamennyi a lésza fölött, a fejnél és az oldalfalon kapott helyet. A fekvőhely fölötti falfülke, a vaklik tároló alkalmatosság. Az idősebbek emlékezete szerint hajdanán iskolai tanítás is folyt e helyiségben.

A szabadkéményes füstelvezetésű konyha két részre osztható. Hátsó része téglabolthajtásos szabadkémény, alatta a sarokban álló, hasáb alakú kemencével és a rakott tűzhellyel, valamint a tűzpadkával. Itt van a szobában álló zöldmázas szemeskályhának a fűtőnyílása is. A kemence és az első, lepadlásolt konyharész, a pitvar között a falra erősítve található a fazekaspolc cserép tárolóedényekkel megrakva. Valamennyi fazekaskészítmény. A főzés előkészítésére szolgált az ide helyezett egyszerű asztal. Fölötte, a tálaspolcon cseréptányérok sorakoznak, amelyek díszei is a helyiségnek. A konyha tágas, így itt kapott helyet a nagyméretű lisztesláda. Melléje került egy kicsi puhafa asztal, helyként szolgálva a konyhában folyó munkáknak. A falakon nagyméretű cserépedények láthatók. Az ivóvíz a vizespadra elhelyezett tárolóedényekben található.

A konyha előteréből ajtó vezet a kamrába, melynek padlószintje pár lépcsőfokkal lejjebb van. A beomlott boltozat helyett a felújítás során itt gerendás-deszkás födém készült. Berendezésében borászati eszközöket, hordókat és a háztartási eszközök mellett szalmából font méhkasokat is találunk. A kamra melletti, elől nyitott fészerben mezőgazdasági eszközök, faeke, kocsi, tüskeborona, cséphadaró stb. láthatók. A fészer alól nyílik az istálló, mellette féltető alatt kétrészes ól, az egyik előtt farúdból készült karám.

Miklósi-Sikes Csaba, 2007