Legfrissebb bejegyzések:
2022-01-17
Vadregényes táborozás egy kiskunsági tanyán - ökovíkend | részletek
Családdal, iskolai osztállyal vagy csoporttal is érkezhet és
akár több napra meg is szállhat a Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum
autentikus Öko vendégházban Kerekegyháza-Kunpusztán...
2022-01-17
Játszva tanulni - táborozás egy kiskunsági tanya ökogazdaságában | részletek
Iskolai osztályoknak és csoportoknak ajánljuk jó szívvel a
Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum programjait és autentikus Öko
vendégházát Kerekegyháza-Kunpusztán (a Kiskunságban).
Szállás és...
2022-01-17
Tanyavilág - Természetközeli élmények gyermekeknek és felnőtteknek | részletek
A tanyák világáról részben romantikus gondolatok juthatnak
eszünkben, másrészt nagyon távolinak is érezhetjük magunktól. De milyen
is valójában a természetközelében élni, állatokat tartani?...
»» minden bejegyzés
|
Tiszakécske kiállítóhelyei
Tiszakécske város Bács-Kiskun megyében, a Kecskeméti kistérségben.
Vonattal a MÁV 145-ös számú Szolnok-Kiskunfélegyháza vonalán érhető el. A vasútállomás Újbög és Kerekdomb között található.
Címere
A címer alakja álló pajzs, melyet hullámos ezüst színű pólya oszt két részre. A felső zöld mezőben kétlábon jobb felé ágaskodó villásfarkú arany oroszlán található, amely jobb mancsában vágásra emelt kézfejvédős görbe kardot, bal mancsában lefelé fordított hegyű nyílvesszőt tart. A kék pajzstalpon egymás fölött ellentétes irányban két ezüst hal úszik. (A címerben az oroszlán és a halak a régi kécskei pecsétek motívumai a történelmi örökséget idézik. A hullámos pólya a Tiszát jelképezi.)
A Tisza
Tiszakécske kiemelkedő turisztikai-, idegenforgalmi vonzástényezője a Tisza. A települést 22,5 km hosszan határolja a folyó. A partot galériaerdők szegélyezik, melyek a Közép-Tiszai Tájvédelmi körzet részei. Számos védett növény- és állatfaj talál itt menedéket magának.
Története
A régészeti eredmények alapján Tiszakécske területén már közel másfélezer évvel ezelőtt lakott település nyomai találhatók. A település növekedése és faluvá szerveződése az ezt követő időszakban (a 11., 12., 13. század) indul meg. A tatárjárás idején a lakosság számbeli növekedése meggyorsult. A Vatikán irattárában őrzött egyházi tizedjegyzék tesz először említést a faluról "Cechke" néven, 1332-ben. A lassú növekedésnek induló falu a török uralom alatt gyakorlatilag elpusztult. A 17. században a Rákóczi szabadságharc leverése után a nagyabonyi közbirtokosság kapta meg a területet. Ők Nógrád és Hont vármegyékből zömmel katolikus vallású családokat telepítettek a faluba. Az új telepesek lakóhelye a régi Kécske nagyobb kiterjedésű elhagyott része lett (Újkécske), ahol a földet"taksások" művelték. A betelepítést követően a régi kécskeiek etnikai, vagyoni, vallási viszonyainak eltérő volta alapján a jövevényektől elkülönültek és elnevezték magukat ókécskeieknek. Valójában ezzel elkezdődött a falu lakosságának lakóhelyi (Ókécske és Újkécske), etnikai (szlovákok és magyarok), gazdasági (taksások és telkes jobbágyok), vallási (református és katolikus) elkülönülése. Így a régi egységes település kettészakadt, amit az 1867-es törvény közigazgatásilag is szentesített. 1887-ben készült el a település határán húzódó vasútvonal. Újkécske fejlődésének kedvezett, hogy a törvényhatósági kövesutak (Szolnok, Kiskunfélegyháza, Nagykőrös) Újkécskén keresztül vezettek. A századfordulótól kezdve töretlenül fejlődött a település a két világháborúig, ahol közel 500-an haltak meg. 1950-ben egyesült a két település Tiszakécske néven 1986-ban a település városi rangot kapott. Ez után egy dinamikus fejlődés vette kezdetét, mely a '90-es évek elejéig tartott. A dinamikus fejlődésnek köszönhetően a településen az általános iskolák mellett gimnázium és szakiskola is helyet kapott. Tiszakécske napjainkban is fejlődik.
A Tiszához közel található a létesítmény, mely 2001-től felújított, kibővített szolgáltatásokkal várja az idelátogató vendégeket. A nátrium-hidrogénkarbonátos hévíz, amely jelentős metakovasavat és fluoridot tartalmaz, 1344 m mélyről 52 fokon feltörő gyógyvíz, számos panasz enyhítésére megfelelő. A gyógyvíz reumatikus, ízületi, mozgásszervi megbetegedésekre, műtétek utáni rehabilitációkra, nőgyógyászati problémák gyógyítására alkalmas.A fürdő télen és nyáron várja a vendégeket.
A városhoz tartozó Kerekdombon (a központtól kb. 5 km-re délnyugatra) szintén található termálfürdő.
Nevezetességei
Tiszakécskei Gyermekvasút
Római katolikus templom
Neogótikus stílusú Református Templom
Ókécskei Művelődési ház
Számos jellegzetes szecessziós lakóház található itt.
Szent István-szobor
Népzene
Népzenei hagyományokat őriz a Tisza 83 Citerazenekar(1983) és a Kék Nefelejcs Citerazenekar
Forrás: Wikipédia
Kapcsolodó cikkek:
|
|