Túristvándi község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati kistérségben.
Túristvándi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti, Szatmári részén, a Túr folyó partján fekvő, csodálatos természeti környezetű település, 700 lakossal. Mátészalkától 33 km, Tiszabecstől 17 km, Fehérgyarmattól 15 km távolságra található.

Története

A település nevének első említése 1142-ből való, Túr néven, majd 1181-ből származik a következő írott adat. Az Istvándi nevet birtokosáról, a Kölcsei nemzetség egyik tagjáról kapta. Ekkor a cégényi monostor területéhez tartozott a település.
1315-ben a Kölcsei nemzetség birtoka, akiktől Károly Róbert király hűtlenség miatt elkobozza.
1344-ben Nagy Lajos király a hűtlenség miatt elkobzott Istvándit visszaadta a Kölcseieknek. Ettől kezdve a Kölcsey család és a velük rokon Kende család voltak fő birtokosai.
1496-ban az Ujhelyi család tagjai nyernek rá királyi adományt.
1512-ben a Perényi, majd 1521-től a Báthory család-nak is vannak itt kisebb tulajdonrészei.
A XIX. század első felében még más családok is, (Rhédey, Jármy) birtokrészt szereznek itt, s közben a Perényiek itteni részüket gr. Károlyi József-nek adták el.
A település nevét Istvándi-ról 1908-ban változtatta a mai Túristvándi-ra.

Nevezetességei

A XIII. század-ban épült, ma is működőképes vízimalom ipartörténeti műemlék. A Túr folyóra épült két malomkerékkel ellátott, fából épített, zsindellyel fedett malomépületben malomtörténeti kiállítás működik.
A malom működés közben is megtekinthető.

Református temploma gótikus stílusú, tégla és kőépület.
Itt járt iskolába Móricz Zsigmond is 1885 és 1887 között. Istvándiról több művében is megemlékezik. Életem regénye című művében erre az időre mint "jellemformáló kohó"-ról emlékszik vissza erre az időre. Nagybátyja házán az egykori kovácsműhelyen emléktáblát helyeztek el az itt töltött évek emlékére.

Forrás: Wikipédia