Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok megye Mezőtúri kistérségében. A megye keleti szélén (Kisújszállás és Mezőtúr városok között, a Hortobágy - Berettyó jobb partján) helyezkedik el. Területe: 23.652 ha, lakossága napjainkban (2009) ~10.000 fő alatt. 1876-ban csatolták Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, mint a nagykun kerület egyik városát, így történelme és hagyományai révén a Nagykunság tájegységhez tartozik.
Túrkeve országunk egyik legmelegebb éghajlatú városa, az éves csapadék mennyiség értéke viszont az országban a legalacsonyabbak közé tartozik (átlagosan évi 513 mm). A vízhiány éves szinten 130-175 mm. A napsütéses órák száma 2060 körüli. A fagy az országos átlagnál később kezdődik és korábban végződik.
A város neve két részből tevődik össze. A Túr a Hortobágy-Berettyó folyó régi neve, a Keve pedig ősi magyar személynév. A város belterülete vélhetően ma is azonos az Árpád-kori Keveegyháza faluhellyel. Ezt a falut 1261-ben említették először a történeti források Nagytúr néven.
A terület 1426-ban Brankovics György szerb despota birtoka lett, 1514-ben pedig Dózsa György seregeinek egyik gyülekezőhelye. A település a török hódoltság idején vált a Nagykunság részévé, 1808-tól mezőváros, 1874-től rendezett tanácsú város rangot kapott. 1876-ban csatolták Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez, mint a nagykun kerület egyik városát, így történelme és hagyományai révén a Nagykunság tájegységhez tartozik.
Túrkeve város legfontosabb gazdasági adottsága a termőföld, mely löszös közepes vízbefogadó képességű, erősen víztartó. A rendszerváltás előtt nagy területeken sikeres meliorációs munkálatokat végeztek. Hasznosítható ásványi- és bányakincsei a földgáz, termálvíz, agyag és (kismértékben) homok. Vízkészletek a folyóvizekből vízkivétellel, továbbá a réteg- és mélységi vizek vonatkozásában bőségesen állnak rendelkezésre.
A város közigazgatási területének jelentős része a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának kezelése alá tartozik a Hortobágy-Berettyó folyó vadregényes tájai, valamint a Ecsegpusztai túzok és ugartyúk élőhelye védelmében.


Nevezetességei

A település nevezetessége a város északnyugati határán húzódó, az Alföldet átszelő Csörsz árka. Egy másik nevezetessége a város határában, Túrkeve-Ecsegpusztán talált tarsolylemez.

Látnivalói

Finta Múzeum
Trianon-emlékmű
I. világháborús emlékmű
II. világháborús emlékmű (felújítás alatt)
1956-os emlékmű
Termál gyógyvízzel rendelkező gyógyközpont és strandfürdő
Kunhalmok

Forrás: Wikipédia