A jómódú parasztporta az 1800–as évekből maradt fenn. A gazdának nem született gyermeke, így a község örökölte a házat. 1982-ben lett tájház, Lapu Itvánné Kókai Margit munkájának köszönhetően. Hosszú évekig gyűjtögette a falu lakóitól a bent látható tárgyakat. A tájház vezetője nagy szeretettel beszél a házban megtalálható tárgyak használatáról, történetéről. Feleleveníti a ma már elfeledett szavakat, összekötve gyermekkora emlékeivel. Mi is az a lócza? A kerevet? Sut? Kacó? Milyen volt a járóka?


Galéria >>

Az első házban, /a tisztaszobát errefelé így nevezik/ a magasra vetett ágyon a sok-sok hímzett párna, de emeljük csak fel a lepedőt, ott egy hálóhely rejtőzik. Az ablakokat zsámboki hímzéssel díszített függönyök keretezik. A sarokban álló búbos kemencét a konyhából fűtötték. Tudják hol van a sut? „Sutba dob, sutba tesz, sutba vág, sutban a helye, szólás-mondás?
Itt látható, kellemes kis helynek tűnik a kemence mellett. A Magyar Értelmező Kéziszótár (1992) szerint sutnak nevezték a kemence és a fal közötti szűk kis helyet, a kemencezugot.”
Megnézhetik, mit rejt a sublót? Gyönyörű ruhadarabok kerülnek elő a fiók mélyéről. Hogyan néz ki az asszonyok fékötője, s a keceléje, a kacó, s a pruszlik.
Gondosan, apró mintákkal díszített darabok, kicsiny ékszerek. Milyen sok-sok öltés, mennyi munka, mire egy ilyen darab elkészült. A vászonból készült alsónemű a pendöl, fölé került 4-5 alsószoknya, aljára csipkét varrtak és 2-3 mizlit, ha kinövi a kislány csak le kell engedni. A színes felsőszoknyát a kecele fedte. Előkerül a pumpos és a buggyos ing. A kacó amely, a testhez álló hosszú ujjú blúz, rékli. A pruszlikot az ing felett viselték. Derékig ért, hogy az ing kilátszódjon alóla és elöl nem ért össze, hanem három szalaggal fogták össze. Csodaszép gazdagon díszített ruhadarabok. A faluban sokan még ma is népviseletben járnak s ünnepnapokon, ballagáskor, fesztiválokon, előkerülnek a díszes ünnepi ruhadarabok is.

A csizmát a suszter készítette. Ma már persze, nehéz lenne mindennapos viseletük, de itt a faluban az idősebbek még nagyon sokan ebben járnak. A nagy faláda a vászon alsóneműket rejti. A hátsó szobában a szövőszék, a bölcső és az állóka fogad. Hátul az udvarban a kamra, sok régi használati tárgyat rejt, van itt jancsiszék, (jancsiszék = négylábú fabak) sajtár, gyerekeknek járóka és kicsiny kocsik.

Egyik végén ültek, a másik végén volt egy primitív satu, amelyet lábemeltyűvel szabályoztak. Az udvarban nagy kemence, forgatható kirakójáték. Egy papír és egy grafitrúd segítségével megtudjuk, mit rejtenek a márvány táblák, s közben igazi alkotóvá válhatunk. Ha kedvet kaptak látogassanak el ebbe a vendégszerető, népi hagyományait hűen őrző kis faluba.

Programok:
A tájház udvarából indul a zsámboki lakodalmas, a falu apraja, nagyja palóc népviseletben idesereglik, bemutatják a leánykérést. A kemencében sült lángost fokhagymás libazsírral kenik, s kisüstivel öblítik. A közeli vendéglőben a hagyományoknak megfelelő ebéd elfogyasztása után megkezdődik a lakodalom.

Augusztus 20. előtti hétvégén kerül megrendezésre a "Lecsót a keceléből" elnevezésű hagyományőrző fesztivál. A fesztivál első napján a mezőgazdaságé és a hagyományőrzésé a főszerep. A fesztivál jeles eseménye - a nevét is adó - lecsófőző verseny. Közel 50 bográcsban készül minden évben a finomabbnál ,finomabb lecsó. Ahhoz, hogy megtudjuk a titkos receptet, bizony el kell látogatni, s a szakácsoktól a titkot ellesni!

Forrás:www.zsambok.hu (http://hegyenvolgyon-hajni.blogspot.hu/2011/06/zsambok.html)