Zalaszántó községet csodálatos tájképi környezet övezi. Itt a Szántói-medencében találkozik a dolomitból és mészkőből álló Keszthelyi-hegység a Déli-Bakonnyal, illetve a Balaton-felvidék bazaltvulkáni területével. Déli irányban Rezi, északkeleti irányban Tátika várának romjai emelkednek. A térség 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.


Galéria >>

Zalaszántóról az első hiteles oklevél 1236-ból való. A Zamtho (Zamtow) nevű helyiséget első ismert birtokosa, Zaland püspök hagyta a veszprémi egyházra a XIII. század második felében. A település neve - Szántó - a "szánt" igéből származik, és arra utal, hogy földműves, szolgáló népek lakták. A XV. században Zala megye törvénytevő gyűléseinek egyik székhelye. Ebben az időben emelték mezővárosi rangra. A róla elnevezett járáshoz több település is tartozott (Zsid, Rezi, Kovács, Hidegkút). A település a török időben elpusztult. A XVIII. századtól a Festetics család birtoka. A XX. század elején gőz- és vízimalom üzemelt a faluban, 1930-ban ipari kör alakult. A Kotsy vízimalom a "Falu kocsma" mellett, az Ádám utcában található.

Történeti visszatekintés
A korai leírások szerint már a török idők alatt is fekvőköves vízidaráló malom működött a jelenlegi helyén

1876-ban zalaszántón 4 daráló vízialmot írtak össze.

A XX. század folyamán (kb.1915 körül) Zalaszántón 2 gőzmalom és a Major János féle vízidaráló malom működött. A Major János-féle vízimalom a XX. század folyamán Kotsy Nándor tulajdonába került, innen származik mai elnevezése.

1946-ban teljesen új malom épületet épített az új tulajdonos, azzal a szándékkal, hogy egy modern lisztőrlő malmot hozzanak létre.
A malomkereket a közelben eredő Kovácsi- vagy Zerna-patak vize hajtotta. 1947-ben az iparosokat szövetkezetbe tömörítették, az üzemeket pedig államosították, így a lisztőrlés nem jött létre. Későbbiekben Kotsy család csak az állatok részére takarmánygabonát darált egészen 1974-ig- A darálás meghajtását rövid ideig egy darab 390cm átmérőjű,felül csapott vízikerék, majd dieselmotor biztosította, később villamosenergia-meghajtásra szerelték át.

Az elhanyagolt épületet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 2000. januárjában vásárolta meg, magyar-svájci együttműködés keretében. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával 2003-ban az épület felújítása, 2004-ben a bemutatóhely kialakítása Széchenyi Terv pályázatból, 43 millió Ft támogatásból valósult meg.

A Kotsy Vízimalom látványosságai:

A kerékházban található a 390 cm átmérőjű felülcsapott vízikerék, amely ma is működés közben látható, vízmeghajtással.

A malomépületben látható berendezések:
1. Lendkerekes kézifúrógép
2. Lisztkeverő gép
3. HSCS kétüzemű dieselmotor
4. Vízkerék
5. Mázsa
6. Ganz gabonaőrlő hengerszék
7. Közlőművek (transzmissziók)
8. Gabonakoptató
9. Gabonatisztító gépek
10. Serleges felvonó
11 Liszt szita berendezés
12. Zsákoló berendezés
13. Szállítószallag

Szöveg forrása és további információ: (bfnp.hu)