Az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban felépített hagymásház Makón a hagymások főutcáján, az Aradi u. 94. alatt állt. A mérnöki kiosztású, 1500 négyzetméteres telken 1834ben döngölt földből épült a szobából, konyhából, kisszobából, kamrából és istállóból álló ház. A 19. század végén a falusias küllemű épületet mezővárosi gazdaházzá alakították át. A mestergerendán nyugvó födémet félméternyivel felemelték, a nádtetőt cseréppel cserélték ki, a konyhai szabadkéményt lebontották, szabad nyílását lepallatolták, a ház elé nyitott nagyereszt emeltek, a helyiségek számát újabb kamrával, az eresz végén kiskonyhával bővítették.



Áttelepítés helyett rekonstrukcióval épült meg. A falak – beton alapra – kétszeri bitumenes szigeteléssel, nagyméretű vályogból készültek. A kivitelezést végző ópusztaszeri Árpád Termelőszövetkezet építőbrigádja makói helyszíni szemlét tartva a József Attila Múzeum felmérése alapján készítette el a házat. A födém és a tetőszerkezet anyaga, valamint a kiskapu és a nyílászárók a Makó, Kossuth utca 58. számú gazdaház bontásából valók. A díszes deszkaoromzat Szakács Erzsébet Makó, Arany János u. 4. alatti lakos ajándéka. A kotárka, hambár és a tyúkól makói vásárlás.

Az utcai szoba, a konyha és a folyosó falazata pingált, a többi fehérre meszelt. A ház berendezésében azt a családmodellt választottuk, amikor az utcai szobát a fiatal házasok, a belsőt az idős nemzedék lakja. A nagyszobába plüss ágyterítővel letakart páros ágy került két éjjeliszekrénnyel, középre asztal két székkel, ezeket kiegészítette két szekrény, tükörasztal, két virágtartó, egy fogas, sőt egy cimbalom is. Koczkás Ferenc ugyanis, ahonnan a berendezés származott, szeretett cimbalmozni. A hagymakertész szobájából nem hiányozhat a kemence és fölötte a dughagyma szárítására szolgáló hagymarács sem. Mivel a hagymatermelés eredetileg református foglalkozás volt, a falakra nem szentképek, hanem hazafias tárgyú olajnyomatok kerültek.

A nagykonyha előszoba szerepet töltött be, ahol még disznóöléskor sem főztek. A kisszobába 19. századi festett bútor került sarokpaddal és gondolkodószékkel. Az éléskamrát a gyökeres kamra követte, valamikor ebben máglyákba rakva tartották a petrezselymet, a kamrásgyökeret. Itt kerültek bemutatásra a hagymatermelés sajátos eszközei. A kiskonyha tüzelőberendezése katlan és beépített tűzhely. Az istálló négyférőhelyes. Itt láthatók az állattartás hagyományos eszközei (lószerszám, szénahordó kosár, szalmahúzó, kazalvágó, lámpa, palóka, vakaró stb.).

Az udvar elrendezése kétsoros. A mellékszakaszban a gyökérmosó medence, a gémeskút, füstölő, hambár, kotárka, tyúkól követi egymást.

Az Ópusztaszeren bemutatott hagymásház nem az életbe elinduló kertész szegényes életmódját mulatja be, hanem munkájának eredményeként a parasztpolgári életmódot. Ezért mondta Erdei Ferenc, házaik olyanok, mint az új stílusú népdalok.

Magyar Múzeumok 2001/2. Nyár. 43–44. (sulinet/örökségtár)