A múzeum egyben emlékmúzeum is, mivel az író személyes tárgyai, iratai is bemutatásra kerülnek benne.

Fekete István (1900 – 1970)

Fekete István 1900. január 25-én született a Somogy megyei Gölle községben. Édesapja itt volt kántor-tanító 1889-től. Fekete Árpád kiváló gazda is volt. Ő 1863-ban született Dombóváron, ahol az író nagyapja, Fekete Antal építész volt a híres Eszterházy-uradalomban.

Fekete István Göllét haláláig végtelenül szerette, s – ahogy mondta – élete legboldogabb korszaka volt. Hazájának Somogyot tartotta. Íróasztalán szülőfalujának képe állt munkásságának utolsó percéig.
Iskoláit Göllén, Kaposváron, Debrecenben és Óváron végezte el. 1917-től katona, a 20-as években egy ideig a Nemzeti hadseregben szolgált, mint tiszt, mivel állás nélkül volt. 1926-tól a bakócai Majláth uradalomban segédtiszt, majd 1928-tól vezető-gazdatiszt Ajkán, Nirnse Ferenc birtokán. Szülei 1928-ban Pestre költöznek. 1929-ben feleségül veszi Piller Edithet, a bakócai körorvos lányát. Ajkán születnek gyermekei, 1930-ban Edith, 1932-ben István.
Írói munkássága is Ajkán bontakozott ki. Itt írott vadásztörténetei Kittenberger Kálmán vadászlapjában a „Nimród”-ban jelennek meg, elbeszéléseit pedig a Herczeg Ferenc szerkesztette „Új Idők” közli.
Első könyve a Koppányi aga testamentuma, mely 1936-ban jelenik meg, elnyerve a Gárdonyi Géza Társaság történelmi regénypályázatának első díját. Két évvel később pedig a Zsellérek c. regényét jutalmazták az Egyetemi Nyomda nagydíjával. Megírja Hajnalodik c. színdarabját és Dr. Kovács című filmjét. 1941-ben költözik Budapestre, mert munkái oda szólítják: a Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági oktatófilmjeit írja és rendezi. Bár 29 évig él a fővárosban, soha nem tud megbarátkozni a városi élettel, visszavágyódik vidékre.
1942-ben a Kisfaludy Társaság tagjává választják. 1945 előtt még három műve arat sikert: Hajnal Badányban c. kisregénye, az Öreg utakon és a Csí. Megírja az Aranypáva és a Féltékenység c. filmek forgatókönyvét is. A háború után is több kötete jelenik meg, 1948-ban például a Tíz szál gyertya c. könyve.
1955-ig nem sokat hallani az íróról, mivel a Rákosi-korszakban a mellőzött írók között tartották számon. Mély vallásossága és ilyen témájú írásai (Új Ember) nem egyeztethetők össze a szocializmus eszméivel, s mivel elveit soha nem adja fel, feleségével együtt napszámosként keresik meg a család kenyerét. Az író a Dunán uszálykísérőként dolgozik.
1954-től Kunszentmártonban kapott tanári állást. Ott egy halászmesterképző iskolában végezte munkáját 2 évig. Itt írja a Halászat c. könyvét, melyet ma is tankönyvként használnak.
Regényei két csoportra oszthatók: állatregényekre: Bogáncs (német, angol orosz nyelven is megjelent), Lutra (németül), Kele, Vuk (német, orosz, spanyol, dán, eszperantó nyelven), Hu, 21 nap, Csend; és ifjúsági regényekre: Téli berek, Tüskevár. Utóbbi könyvét 1960-ban József Attila-díjjal tüntették ki.

A csodálatos szépségű szarvasi arborétumot mutatja be a Pepi-kert c. könyve, ezzel adózik legkedvesebb barátja, Kittenberger Kálmán emlékének is. Vadászati élményeit a Barangolások és a Köd idézik fel. Legvidámabb gyermekkori visszaemlékezéseit pedig az Őszi vásár tartalmazza.
1959-ben Bogáncs c. filmje vetítésekor Ajkára látogatott. A város eredményei, fejlődése szinte lenyűgözték. Végtelenül jólesett Fekete Istvánnak hogy hívták: költözzék vissza és írjon itt ismét.
Sokat dolgozott a szigligeti alkotóházban. Itt érte az első szívroham, de nem kímélve magát, tovább dolgozik a Ballagó Idő c. életrajzi regényén. Három kötetre tervezte, de már csak az elsőt fejezhette be.

1970-ben kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. Fekete István 1970. június 23-án Budapesten, 70 éves korában szívroham következtében hunyt el. A természet világának hűséges krónikása 2004. augusztusi újratemetésével szülőfalujában, Göllén talált végső nyugalomra.

Eddig 45 könyve jelent meg és 9 nyelvre fordították le műveit. Jókai után a legnépszerűbb magyar írónak tartják. Emlékét több kiállítóhely őrzi: Ajka, Gölle, Dombóvár, Diás-sziget (Kis-Balaton).

FEKETE ISTVÁN MÚZEUM (Dombóvár)

A gyűjteményt F. Bodó Imre agrármérnök, helytörténész alapította 1995-ben, amely Dombóvár város első és egyben ingyenesen látogatható múzeuma. Eddig mintegy 28.000-en keresték fel.

Fekete István emlékére alapított emlékhelyen megtekinthetők az író személyes tárgyai, eszközei, kéziratai, igazolványai, bizonyítványai, oklevelei, kitüntetései, versei, könyvei, a természetről készített festmények és az állatszereplők modelljei: Vuk, a róka, Kele, a gólya, Csí, a fecske, Hú, a bagoly, stb. Bogáncs kutya pedig élőben is fogadja a Kedves Vendégeket

A múzeumot Csonka Sándor, Gulyás József, Soós Tibor és Szentkirályi Attila festőművészek munkái, Ambrus Sándor grafikái valamint göllei (Fekete István szülőfaluja, Somogy megye) szőttesek is díszítik.

Az udvaron megtalálható Fekete István szobra (1997), mely Farkas Pál szekszárdi szobrászművész alkotása, továbbá az Életfa (2000), amit Bocz János helyi fafaragó művész készített.

- A Múzeum megtekintése ingyenes minden korosztály számára.
- Külföldiek számára német, angol nyelvű ismertető is rendelkezésre áll.
- Egyesületi és múzeumi kiadványok, képeslapok önköltségi áron kaphatók.

Országos elismerések, díjazások:

1999: "ÉV MÚZEUMA"-díj

2008: "VENDÉGBARÁT MÚZEUM 2008. - Különdíj

Elérhetőségek:

Cím: 7200 Dombóvár Hóvirág utca 25.
Telefonszám:  0674-466-087; 0620-421-9307
Nyitva tartás: hétköznap 15-19 óra között, hétvégén 9-19 óra között.
A nyitva tartástól eltérő időpontban – előzetes bejelentkezéssel, egyeztetéssel – is látogatható!
Kapcsolattartó: Bodó Imre
GPS koordináták: N 46.3837 | E 18.1293
E-mail: bodoimre@enternet.hu; info@feketeistvanmuzeum.hu
Honlap: Fekete István Múzeum

A Fekete István Múzeum várja Fekete István író Tisztelőit, a Kedves Érdeklődőket, Múzeumbarátokat!

Az adatokat szolgáltatta a Fekete István Múzeum.
Köszönjük!