Legfrissebb bejegyzések:
2022-01-17
Vadregényes táborozás egy kiskunsági tanyán - ökovíkend | részletek
Családdal, iskolai osztállyal vagy csoporttal is érkezhet és
akár több napra meg is szállhat a Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum
autentikus Öko vendégházban Kerekegyháza-Kunpusztán...
2022-01-17
Játszva tanulni - táborozás egy kiskunsági tanya ökogazdaságában | részletek
Iskolai osztályoknak és csoportoknak ajánljuk jó szívvel a
Rendek Ökogazdaság és Tanyamúzeum programjait és autentikus Öko
vendégházát Kerekegyháza-Kunpusztán (a Kiskunságban).
Szállás és...
2022-01-17
Tanyavilág - Természetközeli élmények gyermekeknek és felnőtteknek | részletek
A tanyák világáról részben romantikus gondolatok juthatnak
eszünkben, másrészt nagyon távolinak is érezhetjük magunktól. De milyen
is valójában a természetközelében élni, állatokat tartani?...
»» minden bejegyzés
|
Kiss Géza Ormánsági Múzeum, Sellye
A múzeum épületében Kiss Géza, a névadó tudós-lelkész életét és munkásságát, valamint az Ormánság népművészetét mutatják be.
Az udvaron pedig egy kis skanzen látható a vidék legjellegzetesebb épületeivel, köztük egy talpasházzal.
Az Ormánság mint néprajzi egységbemutatásából nem maradhat ki Kiss Gézának, a Sellyéhez közeli Kákics református papjának a munkássága, hiszen ő emelte be a köztudatba ezt a vidéket (mellszobra a múzeum bejárata előtt áll). A tárlat nagy része azonban tárgyi emlékekkel idézi meg a vidék néprajzát. Ezek közül kiemelkedik a viseletet bemutató anyag: a szőttesek, főkötők, tilángli (tüll) kendők és egyébruhadarabok mellett fényképek idézik fel, hogyan viselték azokat az ormánságiak. A gazdálkodás (gyűjtögetés, halászat, földművelés, állattenyésztés) múltját, a jellemző építkezést és a lakáskultúrát ugyancsak eredeti tárgyak és fotók segítségével elevenítik fel.
Az udvari skanzenban áll egy 1890-ben készült, Gyöngyfáról áttelepített harangláb. Az udvar hátsó része a XIX. századmásodik felében lakott ormánsági porták mása. Itt látható a szoba-konyha-kamra beosztású csányoszrói talpasház másolata (ez ugyan 1968-ban épült, de hagyományos technikával).
A gazdasági épületek is a régi ormánsági fa- és favázas építkezés emlékei. A házhoz tartozik az ólaspajta, a szénatároló pajtában mezőgazdasági eszközök láthatók. A ház mellett méhes és gémeskút van, a portakerítésénél állították fel a Zalátáról átköltöztetett búzáskamrát (a nagycsaládok idején ez szolgált a fiatal házasok hálóhelyeként is). A parasztporta mellett látható Fábián Ödön kovácsmester drávacsehi műhelyének másolata is - régi szerszámokkal, kész mestermunkákkal berendezve.
A talpasház igazi építésztörténeti kuriózum. Eredetileg úgy készült, hogy téglalap alakban négy talpgerendát helyeztek a földre. A sarkokra függőleges oszlopok kerültek, ezek tartották a koszorúgerendákat. A talpgerendák és koszorúgerendák közé karókat állítottak, közeit vesszővel fonták be, a vesszőfalat sárral tapasztották, és ez nyers állapotban simítható, faragható volt.
Az építészeti különlegesség abban állt, hogy szükség esetén a ház megemelhetővé, a talpgerendák alá helyezett görgőkkel pedig vontathatóvá vált.
Kiss Géza (1891-1947) Kákics református lelkipásztora volt. Legismertebb műveiben az ormánsági nép életével, tájnyelvével és az egykézés okainak elemzésével foglalkozott (Ormányság, 1937; Ormánysági szótár, 1952).
(vendégváró)
|
|