Szalkszentmárton község Bács-Kiskun megye Kunszentmiklósi kistérségében.
Az új Pentele híd átadása óta a község 25 km-re van Dunaújvárostól, de van révátkelési lehetőség is a legközelebbi városba.
A község nyugati határában halad az 51. főút.
A Kunszentmiklós-Dunapataj vasútvonal megszűnése (2007) óta a község csak autóbusszal megközelíthető. A Kunság Volán Kalocsa-Kunszentmiklós, Dunaegyháza-Kecskemét és Kunszentmiklós-Dunaújváros járatainak, valamint a Volánbusz Budapest-Kalocsa és Budapest-Baja járatainak köszönhetően a környező nagyvárosok jól megközelíthetőek.

Története

A település Szalk és Szentmárton (Lovász,-földe) összeolvadásából alakult ki.

Szalk

Szalk nevét az oklevelek 1317-ben említik először, ekkor Solk alakban írják, s a Szalki nemesek birtokolták.

1317-1318-ban az örökös nélkül elhalt Szalki András itteni földjét Károly Róbert király Chata fia Becsei Imrének adományozta, Szent Mihály templomával együtt.

1320-ban Becsei Imre 50 M-ért megvette Szalki Mihály és fiai itteni birtokát is, és azt körülhatárolták, s még ugyanez évben megvette Szalki Mihálytól a Szalkból kihasított Petlend földet Lovász (Szentmárton) és Beledülése között.

1324-ben Beledülése földet vásárolta meg Becsei Imre.

1325-ben Wgrinus és fiai adták el itteni szerzett részüket 20 M-ért ugyancsak Becsei Imrének.

1332-ben papja 5 gs. pápai tizedet fizetett.

Szentmárton

Szentmárton (Lovász,-földe) nevét az oklevelek 1320-ban említik először, Lowaz alakban.

Eredetileg királyi lovászok faluja lehetett, melyet utóbb Szent Mártonnak szentelt templomáról neveztek el.

1324-ben Becsei Imre birtokaként szerepel.

Nevezetességei

Petőfi Sándor Emlékmúzeum

Forrás: Wikipédia